A kormányfő a parlamentben kijelentette, hogy a hadsereg "a parlamentnek felel", és "nem lehet állam az államban". Egy korábbi beszédében úgy fogalmazott, "folytatni fogjuk harcunkat a pakisztáni nép jogaiért, attól függetlenül, hogy kormányon maradunk-e vagy sem".

A nyilatkozat a hadsereg és a polgári kormányzat közti feszültség élesedéséről árulkodik. A két szerv közti viszony azután mérgesedett el, hogy nyilvánosságra került egy májusi diplomáciai távirat, amelyben Iszlámábád az Egyesült Államok segítségét kérte egy esetleges katonai puccs megakadályozására.

Gilani egy hete még tagadta, hogy megromlott volna a viszony a katonaság és a kormány között, azóta azonban a pakisztáni Legfelsőbb Bíróság megindította vizsgálatát a táviratügyben, ami ismét előtérbe hozta az ellenségeskedést. Megfigyelők szerint a kormányfő nyilatkozata példa nélküli kirohanás az ország legbefolyásosabb szervezetének tartott hadsereggel szemben.

Katonai források korábban arról számoltak be, hogy a hadseregnek "elege van" Aszif Ali Zardari elnökből, azonban az államfő elmozdítására a fegyveres szervezet vezetői szerint csak jogi úton kerülhet sor.