A volt szovjet köztársaságban a helyi központi választási bizottság kedden döntött a referendum kiírásáról, alig tíz nappal az után, hogy - közvetlenül karácsony előtt - a lett parlament újólag elutasította annak az előterjesztésnek a napirendre tűzését, amelynek értelmében második hivatalos nyelvként ismernék el az oroszt a kis balti országban.

A törvényhozás (saeima) december 22-i ülésén a képviselők többsége leszavazta a népi kezdeményezés nyomán született törvénytervezet tárgysorozatba vételét. A jelen lévő 100 képviselő közül hatvanan utasították el, hogy a dokumentum a testület illetékes bizottságai elé kerüljön. Ezzel a parlamenti döntéssel bizonyossá vált, hogy - mint azt a törvények előírják - két hónapon belül népszavazást kell tartani a kérdésről.

A karácsony előtti parlamenti szavazáson nem vett részt az orosz ajkú lakosság által támogatott ellenzéki Harmónia Központ.

Az aláírásokat november hónapban gyűjtötték a népi kezdeményezés támogatásához, és az orosz nyelv hivatalossá tételét összesen 187 378 - választójoggal rendelkező - lettországi állampolgár biztosította támogatásáról. Ez meghaladta a népszavazás kiírásához szükséges tíz százalékot.

Lettországban most a lett az egyetlen hivatalos nyelv, az orosz külföldinek számít. A lett alkotmány módosításához arra van szükség, hogy a népszavazáson legalább az előző parlamenti választásokon részt vett szavazópolgárok fele, vagyis 771 893 ember mondjon igent az orosz nyelv hivatalossá tételére.

A CVK közlése szerint a népszavazás megtartása 1,7 millió latba (csaknem 3,4 millió dollárba) kerül az adófizetőknek.

Lettország több mint 2,2 milliós lakosságán belül 44 százaléknak orosz, ukrán vagy fehérorosz az anyanyelve. A lakosság 16 százalékának - majdnem 300 ezer embernek - nincs lett állampolgársága, így csak korlátozott demokratikus jogokkal rendelkezik.