A képviselőházban, a november óta lebonyolított választások eredményeképpen kétharmados többségben vannak az iszlamista pártok, míg a világi-reformista erők a mandátumok kevesebb, mint tíz százalékát szerezték meg.

Az alakuló ülést a két szárny közötti nézeteltérések jellemezték: a házban időként káosz volt, miután egyes törvényhozók rögtönzött mondatokkal egészítették ki az alkotmány és a törvények tiszteletét ígérő parlamenti esküt. A szöveget, amelyet a honatyák egyenként mondtak el, egy iszlamista képviselő például "Isten törvényének" tiszteletével egészítette ki, míg két reformpárti társa a "forradalom folytatását" és annak "mártírjaihoz való hűséget" ígért, az ülést vezető korelnök heves tiltakozását kiváltva.

Számos, a Mubarakot megdöntő felkelés kirobbantásában kulcsszerepet játszó független és liberális képviselő emellett tiltakozott a civil tüntetők katonai törvényszék elé állítása ellen.

Az egyiptomi parlament ülésterme

AP / Khaled Elfiqi

Az előző rezsim bukása óta hatalmat gyakorló legfelsőbb katonai tanács legalább 12 ezer civilt állított katonai törvényszékek elé, amelyek emberi jogvédők szerint figyelmen kívül hagyják az eljárási szabályokat, és indokolatlanul szigorú büntetéseket hoznak.

Az alsóház elsődleges feladata, hogy felállítson egy 100 fős alkotmányozó bizottságot. A szűkebb jogkörrel rendelkező felsőház tagjait januárban és februárban választják meg, míg az államelnök személyéről júniusban dönthetnek az egyiptomiak.