A londoni Financial Times szerkesztőségi cikkében írta: erőteljes jelzés, hogy az Európai Parlamentben (EP) szóba került annak az uniós törvényi cikkelynek az alkalmazása, amelynek alapján felfüggeszthető lenne Magyarország szavazati joga az EU-ban, és "Orbán Viktor Fidesz-kormányának erre oda kellene figyelnie".

A gazdasági napilap szerint a magyar szavazati jog felfüggesztésének csekélyek az esélyei, sőt egy ilyen intézkedés még akár vissza is üthet. A cikk szerint azonban ha az EU válaszlépései kimerülnek a jogi lépések kilátásba helyezésével, akkor Magyarország veszélyes precedenst teremt, az új alkotmányos berendezkedés ugyanis "Budapest minden tiltakozása ellenére" súlyos mértékben gyengíti a demokratikus fékeket és ellensúlyokat. A lap szerint az EU-nak több lépcsős válaszrendszert kellene kialakítania arra az esetre, ha egy tagállam az alapértékeket sérti meg.

"Magyarországon akut veszélyben van a jogállamiság"

A Der Spiegel német hírmagazin Zúgó hallgatás című cikkében arról írt: Magyarországon "akut veszélyben van a jogállamiság", az Európai Néppárt (EPP) mégsem akar fellépni a pártcsaládhoz tartozó Fidesz ellen.

A magazin interjút közölt Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszterrel, aki szerint a magyar kormány esetében nem néhány jogsértésről, hanem "Európa-ellenes szellemiségű" politikáról van szó. Asselborn felvetette: az EU alapértékeinek durva megsértése esetén meg lehet fosztani az adott tagországot a szavazati jogától. „Orbán egyértelműen sérti az EU-szerződések második paragrafusát, amelyben olyan jogállami és értékeket szabályoznak, mint a szabadság és a pluralizmus. A média egy éve állami ellenőrzés alatt működik, a szabad véleménynyilvánítás megszűnt, a független bírókat rezsimhűekre cserélik. Ezekben a pontokban Magyarország már nem különbözik olyan diktatúráktól, mint Fehéroroszország” - mondta a Der Spiegelnek a külügyminiszter, aki szerint "Orbán már régen méltatlanná vált arra, hogy európaiként lépjen fel és szavazzon."

A Le Figaro című francia konzervatív lap szerint az Orbán Viktort támogató békemenet szervezőinek célja az volt, hogy megértessék: Magyarország nem fog engedni Brüsszelnek. A tudósító megemlítette, a több mint 100 ezres tömeget a belügyminiszter közel félmilliósnak becsülte. A cikk szerint a Klubrádió melletti másnapi néhány ezres tüntetésnek sem sikerült elhomályosítania a szombati megmozdulást.

A baloldali Libération helyszíni tudósítása szerint a szombati tüntetés célja annak bizonyítása volt, hogy a jobboldal még mindig képes tömegeket vinni az utcára, és hogy Orbánnak még mindig nagy a támogatottsága, miközben kormányát hetek óta bírálja az Európai Unió és az Egyesült Államok.

"A résztvevők jó részét buszokkal fuvarozták a helyszínre"

A Der Standard osztrák liberális lap arról írt: a szombati tüntetés "az Orbán tekintélyelvű politikájára reagáló Európai Unió ellen irányult". Az újság megállapította: "az úgynevezett 'Békemenetet' szélsőjobboldali személyiségek hirdették meg (...), köztük Orbán barátja, a bevallottan antiszemita publicista, Bayer Zsolt". A bécsi lap szerint "a résztvevők jó részét buszokkal fuvarozták a helyszínre az ország minden sarkából és Románia magyarlakta területeiről (...) jól olajozott mobilizációs gépezet működött".

A Der Standardnak adott interjúban Daniel Cohn-Bendit azt mondta, Orbán Viktor lépéskényszerben van, ezért ment el az EP plenáris ülésére. Az EP-zöldek frakcióvezetője szerint a magyar kormányfő "igencsak begyulladt". A kérdésre, miért ilyen kemény Orbánnal szemben, azt felelte: ismeri őt "1988-ból, 1990-ből (...) akkor pontosan az ellenkezője volt annak, aki ma". Orbán Viktor szerinte megpróbálja elfedni a nehézségeket, ezért "akar nemzeti-soviniszta önérzetet adni Magyarországnak". Kijelentette: "Európa kollektív védelmet jelent egyes nemzetállamok tébolyával szemben".

Nagyítás-fotógalériánk a hétvégi tüntetések képes összefoglalójával - kattintson a képre!

Túry Gergely

A Kommerszant-Vlaszty orosz hetilap úgy fogalmazott: az új uniós tagállamok nem sietnek az európai normák betartásával. A cikk szakértőkre hivatkozik, akik úgy vélik: "az Európai Bizottság azért foglalkozik olyan komolyan Magyarországgal, mert az Orbán-kormány, amelynek alkotmányos többsége van a parlamentben, nemcsak az európai jogot veszi semmibe, hanem az európai demokratikus normák szellemiségét is".

Az Uwazam Rze konzervatív lengyel napilap Magyarország leminősítésének okát elemezve arról írt: Magyarország besorolásának radikális csökkentése nem csak gazdasági tényezőkön alapul, "legalább azonos mértékben fejezi ki a pénzügyi és politikai intézményeknek az ország jelen vezetősége iránt érzett ellenszenvét". Az írás szerint az EU hátrányos megkülönböztetésben részesíti elődeihez képest a magyar kormányt.

"A sajtószabadság szent és sérthetetlen ebben az országban"

A Sme liberális szlovák napilap Orbán és szélsőségesei című kommentárjában úgy értékelte: Orbán Viktor kezdi elveszíteni a hagyományos európai jobboldal támogatását és egyre inkább csak a szélsőjobb áll ki a magyar kormányfő politikája mellett. "Az, hogy Orbán mögé otthon és külföldön is a leglelkesebben főleg a szélsőséges eszmék hívei állnak oda, nem véletlen. Ez összhangban van azzal, ahogy maga a magyar miniszterelnök szavaiban és tetteiben is, az egész ellenséges világ mind paranoidabb képével egyre láthatóbban eltávolodik a demokratikus és konzervatív európai jobboldaltól" - írja az újság.

Az NPR amerikai közszolgálati rádió budapesti riportban számolt be a Klubrádió frekvenciájának ügyéről és a magyar sajtó helyzetéről. A riporter - Bolgár György véleményét tolmácsolva - azt mondta, a 65 éves rádiós újságíró szerint "a média szabadsága még a kommunista érában is idővel fokozatosan javult; a légkör ma, mint mondja, a legrosszabb azóta." Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár a rádiónak kijelentette, "a sajtószabadság szent és sérthetetlen ebben az országban". Az EU azonban nem biztos efelől, megfigyelői is felhívták a figyelmet a Klubrádió ügyére - tette hozzá az NPR tudósítója.