Az online-kalózkodás, a szoftverhamisítás és a szerzői jogok megsértése ellen fellépő egyezményt tavaly írták alá Japánban az EU tagországai, valamint 10 másik állam - közöttük az Egyesült Államok, Japán, Szingapúr - képviselői azzal a szándékkal, hogy erősítsék a szellemi tulajdon védelmének nemzetközi szabályozását.

Európában azonban az internethasználók heves tiltakozással fogadták a megállapodást, mert attól tartanak, hogy az ACTA alapján korlátozhatják a számítógépes világháló szabadságát az illegális letöltések és fájlmegosztások elleni fellépéssel.  Szombaton Németországban négyezren, Ausztriában háromezren, Párizsban pedig mintegy 650-en vonultak ki az utcákra, ami jóval kevesebb a két héttel ezelőtti, több tízezer ember részvételével tartott tüntetésekhez képest. 

A tiltakozás a közelmúltban túllépett az utcákon és a közösségi hálókon, s több európai kormány felfüggesztette a megállapodás ratifikálását. A növekvő nyomásnak engedett az Európai Bizottság is, amely február 22-én bejelentette, hogy jogi vizsgálatnak veti alá a nemzetközi kereskedelmi megállapodást. Az EU luxembourgi bíróságával vizsgáltatják meg, hogy összeegyeztethető-e az ACTA az uniós joggal.