"Bekérettük Magyarország párizsi nagykövetét a külügyminisztériumba, hogy kifejezzük aggodalmunkat azon piaci feltételeket illetően, amelyeket a magyar hatóságok teremtettek a külföldi befektetőknek, többszöri törvénymódosításokat követően, és amelyek francia vállalatokat is érintenek, elsősorban az étkezési utalványok ágazatában" - olvasható a francia külügyminisztérium honlapján közzétett közleményben.

"Az (európai) szerződések védelmezőjeként az Európai Uniónak kell állást foglalnia a belső piaci szabályok tiszteletben tartásáról. Arra is felszólítjuk a magyar hatóságokat, hogy folytassanak konstruktív párbeszédet az érintett vállaltokkal, a szabályok tiszteletben tartásával, valamint abban a baráti és európai együttműködési szellemben, amely a Franciaország és Magyarország közötti kapcsolatokat jellemzi" - fogalmaznak a közleményben.

Trócsányi László nagykövet az MTI-nek azt mondta: a megbeszélésen arról tájékoztatta a francia külügyminisztérium munkatársait, hogy a magyar kormány kijelölt képviselői és a három érintett francia cég, a Cheque Déjeuner, a Sodexo és az Edenrend között jelenleg folynak a tárgyalások a megállapodás elérése érdekében.

A Magyar Narancs január elején arról írt, hogy a francia cégek magyarországi helyzetéről váltott levelet egymással Nicolas Sarkozy francia elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A hetilap ismertette honlapján Sarkozy 2011 novemberi, párizsi keltezésű levelét, amelyben felidézte, hogy korábban, 2010 végén tájékoztatta Orbán Viktort azokról a nehézségekről, amelyekkel több francia vállalat is találkozott magyarországi tevékenysége során, s amelyek "aggodalmat keltettek bennük". Akkor megállapodtak abban - folytatta -, hogy megbíznak két közvetítőt a "nehéz ügyek rendezésének megkönnyítésével".

A francia elnök szerint csaknem egy évvel a kezdeményezés elindítása után megállapítható, hogy a közvetítők, Madarász László és Paul-Henri Ravier tevékenysége pozitív volt, amint arról közös jelentésük is tanúskodik. A francia elnök kiemelte ugyanakkor, hogy nem minden kérdést sikerült megoldani. Sarkozy nem titkolta aggodalmát a közszolgáltatások koncessziójával - például Budapest vízszolgáltatását vagy az energiaszektort érintően -, illetve az étkezési jegyek esetével kapcsolatban.

A nemzetgazdasági tárca február 20-án indokolatlannak nevezte az Erzsébet-utalvány uniós vizsgálatát. Előtte az Európai Bizottságtól azt közölték: vizsgálják az újonnan bevezetett magyar étkezési utalványokat, miután magyar sajtóértesülések szerint az európai uniós végrehajtó testülethez egyes piaci szereplőktől panasz érkezett.

Az NGM hétfői közleménye szerint az Európai Bizottság az EU Pilot program keretében megkereséssel fordult a magyar hatóságokhoz az étkezési utalványok rendszerének egyes kérdéseivel kapcsolatban.

Az Erzsébet-utalványt a magyar kormány elsődlegesen szociálpolitikai eszköznek tekinti. Az utalvány működése hasonló az üdülési csekkéhez, amellyel kapcsolatban a Bizottság soha nem emelt panaszt – tették hozzá.