A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lapban portré jelent meg Áder Jánosról Horgony címmel. Reinhard Olt ebben kifejtette: Orbán és a Fidesz Áder személyében "kettős tehetséget" emelt az államfői posztra, hiszen a megválasztott köztársasági elnök "kiemelkedő jogász" és az ország egyik "vezető politikusa, aki meghatározó erővel működött közre az 1989 után létrejött Magyarország kialakításában".

Áder továbbá az első államfő, aki "(párt)politikus" - tette hozzá, megjegyezve, hogy a baloldali ellenzék ugyan nem volt hajlandó részt venni az államfőválasztásban, a szélsőjobb pedig Áder ellen szavazott, de az ellenzéknek így is el kell ismerni, hogy Áder "ellentétben elődjével, nem csak aláírni, hanem írni is tud törvényeket".

Áder János tegnapi kinevezése - kattinson képes összefoglalónkért!

Túry Gergely

A Die Welt című német konzervatív lap a honlapján közölt írásában kiemelte, hogy Áder Orbán bizalmasának számít. A Berliner Zeitung című baloldali német lap Rossz elnök Magyarországnak címmel kommentárt közölt Áder megválasztásáról. Frank Herold szerint "Orbán elszalasztotta az esélyt, hogy olyan személyiséget tegyen meg államfőnek, akit az egész ország tisztel". Áder nem az az ember, aki "hidat alkothat a megosztott, olykor gyűlölettel teli magyarországi légkörben", és "nem Magyarország elnöke, hanem Orbán elnöke" - tette hozzá.

"Orbán szomorú félidős mérlege"

A Spiegel Online a kormány első két évéről közölt elemzésében foglalkozott Áder megválasztásával. Az Orbán szomorú félidős mérlege című írásban Keno Verseck kifejtette: egy politikai földcsuszamlás a hatalmat Orbán kezébe juttatta, aki a kétharmados többséggel "ügyesen bebetonozta pozícióját", kormányának félidei mérlege azonban "komor", hiszen "a nemzet mélyen megosztott és pénzügyileg a csőd szélén áll, külpolitikailag pedig elszigetelt". 

Az ARD országos közszolgálati műsorszóró társaság Nyugodtabb vizekre evez Magyarország Áderrel? címmel közölt beszámolót. Andreas Meyr-Feist kiemelte, hogy Áder "mindig hű követője maradt Orbánnak", és államfőként ugyan "megnehezítheti a hatalmas kormányfő életét", de inkább arra lehet számítani, "ügyel majd, hogy érvényesüljön (Orbán) politikája".    

A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai üzleti napilap internetes változatának közép- és kelet-európai rovata tudósításban számolt be Áder János köztársasági elnökké választásáról. Áder parlamenti beszédéből első helyen azt a kijelentést emelte ki: a demokrácia vitákon alapul, "amelyek lehetnek élesek, (...) de sohasem hiányozhat belőlük egymás tisztelete".    

"Orbán híve"

A Neue Zürcher Zeitung című svájci napilap internetes kiadásában megállapította, hogy a parlament a várakozásnak megfelelően köztársasági elnökké választotta Áder Jánost, a kormányzó Fidesz tagját, akit "Orbán Viktor híveként" jellemez a liberális konzervatív napilap. Rámutatott, hogy ő az első hivatásos politikus az államfői poszton 1989 óta. Áder megválasztása - írta a lap - kizárólag a Fidesz és a KDNP szavazataival történt.

Beszámolt többek között arról, hogy a baloldali és a liberális ellenzék nem vett részt a szavazáson. "Ezzel egy 'Fidesz-pártkatona' - a Fidesz kétharmados többsége miatt csaknem automatikus - megválasztása ellen tiltakoztak" - írta a lap. Miután nem volt ellenjelölt, a választás nem volt meglepetés, azonban "egyáltalán nem volt magától értetődő", mert az elmúlt években Áder viszonya Orbánnal állítólag inkább feszült volt. Megválasztása utáni első beszédében Áder "nacionalista" hangvételt ütött meg - írta a lap. Áder Jánosnak azok a szavai, miszerint tanulni kell a kudarcokból, a lap szerint a kormányfő "vitatott törvényhozási intézkedéseire" utalhattak.

Áder János székfoglaló beszédét méltatta a kormánnyal egyébként kritikus hangvételű bukaresti Új Magyar Szó. Székedi Ferenc cikkíró szerint Áder jól felépített, minden árnyalatra és minden hangsúlyra figyelő beszédében azt üzente a politikusoknak, hogy vége a bábkorszaknak a budapesti Sándor-palotában.

"Önálló személyiség"

"Olyan önálló személyiség kezdi meg ötéves tevékenységét Magyarország élén, aki belföldön és külföldön is képes újra helyreállítani az államelnöki hivatal két esztendő alatt alaposan megtépázott tekintélyét" - vélte a szerző, aki fontos jelzésnek tekinti, hogy Áder nem tagadta meg Magyarország elmúlt két évtizedét, nem a Fidesz kétharmados győzelmétől kezdte az új időszámítást, hanem 1989-től. "A határon túli magyarság csak azt kívánhatja: székfoglaló beszéde szellemében a pártpolitikusból előléptetett új elnök legyen az, amire Magyarországnak valóban szüksége van. Államférfi" - zárja írását a szerző.

A pozsonyi Hospodárské Noviny napilap szerint Áder a megválasztását követően "nyilvánvalóvá tette, hogy az ő részéről a szlovákok nem is gondolhatnak a kölcsönös kapcsolatok javítását célzó igyekezetre". A lap ezt Áder beszédének a határon túl élő magyarokra vonatkozó részére hivatkozva állítja. A Hospodárské Noviny szerint a megválasztott elnök ezzel "beteljesítette azokat a félelmeket, hogy politikájának egyik fő témáját a szomszédos országok politikájába való beavatkozás alkotja majd".