A kormányfő egy kazah-magyar üzleti fórumon Asztanában arról beszélt: "A magyar emberek idejekorán megértették azt, amit az EU vezetői nehezen és kelletlenül akarnak elfogadni: többé nem élhetünk úgy, mint addig". Hozzátette, a magyarok azt is megértették, "Európa rossz vágányra tévedt", és a bőrükön tapasztalták, hogy ezt az eltévelyedést Magyarország különösen megszenvedte. Orbán Viktor közölte: kormánya azt tapasztalta az elmúlt két évben, hogy Magyarország törekvéseit, céljait és új irányát a feltörekvő és sikeres keleti országokban nagyon tisztán értik. "Értik, hogy mi illúziók, dogmák és ideológiák helyett a gazdaságunkat valóságos alapokra, valóságos, mondhatni kézzel fogható értékekre akarjuk építeni" - fogalmazott a kormányfő. 

Véleménye szerint a világgazdaságban jelenleg zajló versenynek leginkább az lesz a győztese, aki felismeri annak igazi természetét. Úgy fogalmazott: ez a verseny valójában az együttműködések versenye, ugyanis lehet erős egy cég, egy ország, egy régió, de ha nem ismeri fel időben, milyen együttműködések keretében tudja a legjobban felhasználni saját erejét, akkor mások könnyedén elroboghatnak mellette. 

Orbán Viktor és Nurszultan Nazarbajev kazahsztáni elnök mai találkozóján

Miniszterelnökség / Burger Barna

Az üzleti fórumon 150-200 üzletember vett részt, ami a kormányfő szerint bizonyítja, hogy komoly igény van a magyar-kazah gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. A miniszterelnök az érdeklődést egyebek mellett azzal magyarázta, hogy a magyar kabinet új külgazdasági stratégiájában kiemelt helyet kap a keleti nyitás, amelyben megkülönböztetett helye van Kazahsztánnak. Szerinte Magyarország a közép-ázsiai ország partnere lehet a kazah gazdaság modernizálásában és fejlesztésében. 

Magyarország keleti nyitásának fontosságáról beszélt a magyar kormányfő a Karim Maszimov kazah miniszterelnökkel folytatott plenáris tárgyaláson is. Magyarország meghirdette a keleti nyitás politikáját, ezért már régen esedékes volt, hogy egy magyar kormányzati-üzleti delegáció látogasson Kazahsztánba - mondta Orbán Viktor a plenáris megbeszélés kezdetén. Magyarország a keleti nyitás politikájával kíván alkalmazkodni a globális világgazdaság változásához, amely az olyan országokat, mint Kazahsztán, rendkívüli módon felértékeli - hangsúlyozta a miniszterelnök. 

A találkozó utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktor közölte: Magyarország nagyra értékeli azt a teljesítményt, amelyet az elmúlt húsz évben nyújtott Kazahsztán, a térség hosszabb távon is vezető és meghatározó állama. Álláspontja szerint Kazahsztán az élő cáfolata annak a közkeletű felfogásnak, amely szerint világgazdasági válság lenne: "vannak a világnak olyan részei, amelyek válságban vannak, és vannak, amelyek nincsenek. Mi a világnak abból a részéből jöttünk, ahol válság van, abba a részébe, ahol nincs válság". 

A sajtónyilatkozatban is megerősítette a kormányfő, hogy Magyarország az elmúlt húsz évben egy sikeres nyugati integrációt hajtott végre, most pedig a keleti nyitás politikáját folytatja, alkalmazkodva a világgazdaság súlypontjának eltolódásához. Látogatását úgy jellemezte, hogy nemcsak úgy érkezett a közép-ázsiai országba mint Magyarország miniszterelnöke Kazahsztán miniszterelnökéhez, hanem mint "egy nyugati testvér a keleti testvérhez". 

A tájékoztató előtt több kétoldalú megállapodást is aláírtak a két ország képviselői, egyebek mellett a két kormány közös nyilatkozatát, továbbá adóügyi információcseréről szóló dokumentumot, egészségügyi együttműködési szándéknyilatkozatot, valamint a két ország kereskedelmi és iparkamarájának megállapodását egy üzleti tanács létrehozásáról. 

A Nurszultan Nazarbajev elnökkel folytatott - eredetileg félórásra tervezett, ám végül több mint egyórás - megbeszélésről a miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter tájékoztatta az MTI-t, közölve, hogy a két vezető megállapodott a két ország közötti hosszú távú stratégiai együttműködésben. Megállapították, hogy a két állam szoros baráti viszonyban áll egymással, és egyetértettek abban, hogy "itt az ideje annak, hogy a stratégiai szövetséget a gazdasági együttműködés konkrétumaira fordítsák le". Különösen az energiaszektor, az építőipar, a mezőgazdaság és az egészségügy területén kínálkozik lehetőség a széles körű együttműködésre. 

Több célkitűzésben is megállapodtak, így kazah-magyar vegyesvállalatok alapításában, gazdaságfejlesztési alap létrehozásában és a pénzügyi együttműködés elmélyítésében. Az együttműködés konkrétumainak véglegesítésére a kazah-magyar kormányközi gazdasági vegyesbizottságot jelölték ki, de nagy szerepe lesz ebben Karim Maszimov kazah miniszterelnök budapesti látogatásának is - közölte a szóvivő. 

Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár Asztanában kijelentette: felértékelődik Magyarország számára a kazah térség. Ezt jelzi szerinte, hogy népes magyar kormányzati-üzleti delegáció érkezett az ázsiai országba. Kifejtette, Kazahsztán Magyarországot kiemelt stratégiai partnerének tekinti, és megjegyezte, volt olyan év, amikor a kazah-magyar árukapcsolatok több mint félmilliárd dollárt értek el, bár a válság idején ez kissé visszaesett.