Az első eredmények szerint a takarékossági program mellett álló mindkét nagy párt, a konzervatív Új Demokrácia és a szocialista PASZOK (Pánhellén Szocialista Mozgalom) drámai módon visszaesett a választásokon. Bejutott viszont a törvényhozásba a neonáci Arany Hajnal nevű rasszista, idegengyűlölő párt is, amely egy csapásra a szavazatok 6-8 százalékát szerezte meg. A parlamenti bejutáshoz szükséges küszöb 3 százalékos volt.

A legnagyobb görög televíziós állomások által közölt előrejelzések szerint a konzervatív Új Demokrácia a szavazatok mintegy 20-24 százalékát szerezte meg, míg a szocialista PASZOK a voksok 14-17 százalékához jutott. Előretört viszont a Radikális Baloldali Szövetség, amely a részeredmények szerint a szocialistáknál több szavazathoz, mintegy 15-18 százalékhoz jutott. A két párt ily módon a második, illetve harmadik helyért verseng. Az előrejelzések szerint bejutott a törvényhozásba több kis párt, köztük a neonáci Arany Hajnal, amely a többi között a bevándorlók kiutasítását sürgeti.

Tavaly december óta egyfajta nemzeti egységkormány vezette az országot. A két nagy (Új Demokrácia, PASZOK) kényszerkoalíciója néhány kisebb párt támogatásával hagyta jóvá az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank által az újabb hitelcsomag fejében megszabott feltételeket. Az úgynevezett trojka csomagtervét azonban az eddig hivatalban volt koalíció pártjai közül csak a két nagy támogatja, míg a kisebbek ellenzik azt. Amennyiben az új kormány nem tartja magát a reformígéretekhez, az a külföldi pénzügyi támogatás beszüntetéséhez, és elemzők szerint államcsődhöz vezethet. A Radikális Baloldali Szövetség mindeddig támogatásáról biztosította Görögország uniós, illetve euroövezeti tagságát, elutasította viszont a külföldi adósság visszafizetését.

A vasárnapi választások nyomán felettébb kérdéses, hogy a konzervatívok és a szocialisták képesek-e egy olyan koalíció létrehozására, amely folytatná a reformprogram megvalósítását. Ráadásul a magát a szavazás győztesének nyilvánító Új Demokrácia a választások előestéjén elzárkózott attól, hogy a PASZOK-kal szövetségre lépjen. A két nagy párt ugyanakkor együttesen sem szerezte meg a voksok 40 százalékát.

Ilyen körülmények között egyelőre teljesen nyitott, hogy milyen kormány alakulhat Görögországban. Nem véletlen, hogy alig egy órával az urnazárás után elemzők felvetették: nem kizárt, hogy újabb választásokra kerül sor. A végeredmény késő éjszaka várható.

A görög választási törvény értelmében az államfő a legtöbb szavazatot elnyerő párt vezetőjét - az előrejelzések szerint a konzervatív Antonisz Szamaraszt - bízza meg kormányalakítással. Szamarasznak három napja lesz arra, hogy koalíciós kormányt hozzon létre. Ha erőfeszítései sikertelenek, az elnök a második, majd a harmadik legerősebb párt vezetőjét bízza meg kormányalakítással. Számukra ugyancsak három-három nap áll rendelkezésre. Vasárnap kereken 9,7 millió görög állampolgár járulhatott az urnák elé, hogy megválassza az athéni parlament 300 képviselőjét. A mandátumokért 32 párt szállt harcba.