Az országban csütörtökön tartottak népszavazást a költségvetési szigort előirányzó stabilitási paktumról. A választási bizottság bejelentése szerint a leadott voksokat péntek késő délutánra valamennyi szavazókörzetben összeszámolták, és az írek 60,3 százaléka igennel szavazott, azaz támogatta a szerződést. A szavazás kimenetelét az egész Európai Unió feszülten várta. Írország ugyanis az egyetlen tagállam, ahol népszavazást kellett tartani az eurózóna fokozottabb fiskális szigorát előirányozó kormányközi megállapodásról, amelyet Nagy-Britannián és Csehországon kívül 25 tagállam támogatott. 

Enda Kenny ír miniszterelnök első nyilatkozatában üdvözölte a népszavazás kimenetelét. A kormányfő megkönnyebbülésének adott hangot, hogy a szavazók jóváhagyták a paktumot. Írországnak most együtt kell működnie uniós partnereivel annak érdekében, hogy tervet dolgozzanak ki a növekedés előmozdítására az eurótérségben - jelentette ki. 

Üdvözölték az európai uniós központi intézmények vezetői is az eredményt. Brüsszelben kiadott közleményében Herman Van Rompuy, a tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke úgy vélte, hogy a referendum eredménye a stabilitás és a fellendülés felé tett lépéssel ér fel az unió számára. Hozzátette, hogy az írek az európai integrációra is igent mondtak. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke szintén úgy vélte, hogy a népszavazás igenlő kimenetele az unión belüli gazdasági élénkülést szolgáló döntés. Ezáltal Írország is megerősítette helyét "az Európai Unió szívében" - tette hozzá. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke közleményében azt húzta alá, hogy a pozitív eredmény fontos jelzés Írország euróövezet melletti elkötelezettségére vonatkozóan. Hozzátette, hogy azokat az aggodalmakat is meg kell hallgatni, amelyek a nemmel szavazókat foglalkoztatják.

A csütörtöki referendum eredménye megfigyelők szerint váratlanul erős győzelmet jelent a kormány, illetve a szerződés mellett kampányoló szervezetek számára. A Kenny miniszterelnök vezette kabinet az elmúlt időszakban igen népszerűtlenné vált, elsősorban azért, mert azt hangoztatta: az országnak nincs más választása, azaz tovább kell haladnia a megtakarítások, illetve az adóemelések útján. A szigorú takarékossági politika immár négy éve tart Írországban, és egyebek között ahhoz vezetett, hogy a munkások, illetve alkalmazottak jövedelme átlagosan 15 százalékkal csökkent. 

A Németország által szorgalmazott megállapodás esetleges elutasítása minden bizonnyal komoly hatással lett volna az európai adósságválság kezelésére. Írország ráadásul ebben az esetben nem részesülhetett volna az euróövezeti válságkezelési program, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) biztosította pénzügyi segélyből. Az ország 2010-ben 85 milliárd eurós hitelt vett fel az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól a gazdasági válság hatásainak enyhítésére, ám ez a támogatás 2013-ra elapad. 2001-ben és 2008-ban Írország két uniós alapszerződést utasított el népszavazáson.