„Azért vagyok itt, hogy az EMNP-t segítsem abban, hogy minél jobb eredményt érjen el a választásokon” – közölte az egybegyűltekkel az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetének kampányrendezvényein Deutsch Tamás EP-képviselő június 2-án. Néhány nappal később a szintén Fidesz-alapító Kövér László utazott el Erdélybe, csakhogy ő az erdélyieket arra buzdította, hogy ne a jobboldali EMNP-re, hanem egy másik magyar szervezetre, a Magyar Polgári Pártra (MPP) szavazzanak.

Kövér utazását megelőzően Tarlós István is az MPP mellett kampányolt. A budapesti főpolgármester testvérvárosi kapcsolatot kezdeményezett Székelyudvarhellyel, de az erről szóló szándéknyilatkozatot nem a jelenleg hatalmon lévő RMDSZ-es polgármesternek, hanem a korábbi városvezetőnek, Szász Jenőnek adta át. Utóbbi az MPP vezetője, a város korábbi polgármestere, akit évtizedes baráti szálak kötnek Kövér Lászlóhoz. Kiutazott "magánemberként" Szász Jenőhöz Budai Gyula is.

A játékosok: RMDSZ, MPP, EMNP

Romániában három jelentősebb, a június 10-i önkormányzati választáson induló magyar párt van. A legnagyobb, a több mint két évtizede alapított Romániai Demokrata Szövetség (RMDSZ), amelynek egy időben tiszteletbeli elnöke volt Tőkés László püspök. Csakhogy Tőkés és a kilencvenes években az RMDSZ-ben vezető pozíciót szerző Markó Béla között megromlott a viszony, olyannyira, hogy a püspök 2000-ben arra szólította fel a romániai magyarságot, ne szavazzon az RMDSZ-re.

Bár az RMDSZ-nél jóval kisebb, de meghatározó politikai alakulat a Szász Jenő vezette MPP, amely ezen a néven hivatalosan 2008 óta működik, születését jórészt a Fidesznek köszönhette. „Mi azt a fajta szervezetépítési munkát csináljuk itt, amit a Fidesz odahaza meghonosított: a Fidesz fiatalabb testvére vagyunk" – nyilatkozta 2009-ben Szász Jenő az Origónak. A vonzalom nem egyoldalú volt, hiszen a 2008 tavaszi romániai helyhatósági választásokat megelőző MPP-s kampányrendezvényeken Orbán Viktor is a párt támogatására buzdította a választókat. Négy évvel később már fordult a kocka: idén februárban megalakult az EMNP, amely mögé nemcsak Tőkés László, de a vele kifejezetten jó viszonyt ápoló Orbán Viktor is „beállt”, s így végeredményben a teljes Fidesz – a párt választmányi elnökét, Kövér Lászlót leszámítva.

Kövér László magánemberként, magánemberek társaságában, magánúton Erdélyben

MTI / Boda L. Gergely

A hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó egyik magas rangú fideszes politikus szerint 2010-ben máig elhúzódó, komoly vitát okozott Orbán és Kövér László között, hogy a kormányfő levette a kezét a Szász Jenő nevével fémjelzett MPP-ről, és helyette a Tőkés vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) párttá szervezését támogatta. Bár a Fidesz nem kampányol olyan látványosan a Toró T. Tibor vezette EMNP mellett, mint tette ezt évekkel ezelőtt az MPP esetében, a romániai magyar politikai életet közelről ismerők szerint teljesen egyértelmű, hogy a Szász-féle alakulatot a fideszesek közül már csak Kövér támogatja.

Csak a székelyekre utaztak

Az MPP előnye, hogy a 2008-as helyhatósági választásokon Székelyföldön (Hargita és Kovászna megyében) elég jól szerepeltek, aminek köszönhetően több száz önkormányzati képviselői, polgármesteri széket szereztek meg. Négy évvel ezelőtt az MPP a többi megyét nem tartotta fontosnak, olyannyira nem, hogy a pártból sorra leváltak a nem székelyföldi területekhez tartozók, így az aradiak, a kolozsváriak, a bihariak, a szatmáriak. Az MPP ezzel sokak szerint Orbán Viktor víziójához alkalmazkodott, miszerint Székelyföldön biztosítható csak hosszú távon a magyar dominancia, s azon kívül néhány generáció múlva már nem lesznek meghatározó súlyban jelen a magyarok.

A most „tiszta lappal” és erős fideszes támogatással magát megmérető EMNP viszont már szakított az MPP lokális stratégiájával, a Toró-vezette alakulatnak minden megye egyaránt fontos. Az EMNP-ben úgy látják – okkal –, hogy az MPP éppen a lokális stratégiája miatt nem lehet soha az RMDSZ alternatívája, így ők azt erőltették, hogy ahol a magyar pártok versenye nem veszélyezteti a magyarok képviseletét, ott versenyezni kell, ahol viszont veszélyezteti, ott összefogásra van szükség. Ez a stratégia azonban az RMDSZ-nek nem kedvez, hiszen például Székelyföld mindegyik pártnak fontos. Ha ugyanis ott egy megyei tanácsban többséget szerez egy párt, vagy legalább egy megyeszékhelyet „elvisz”, akkor nagyon erős tárgyalási pozícióhoz jut.

Majdnem olyan, mint egy előválasztás

Kérdés, miért ennyire létkérdés a helyhatósági választás a pártok számára, ha – akárcsak Magyarországon – a klasszikus értelemben vett pártpolitika Romániában is országos, illetve megyei szintre korlátozódik, a felmérések és a tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy „faluhelyeken” a választókat érdeklő kérdések nem pártpolitikaiak. Az, hogy a kampány még a magyar pártok között is vérre megy (sőt, a jelenlegi sokak szerint az eddigi legdurvább), azzal magyarázható, hogy a parlamentit fél évvel megelőző helyhatósági választásokra erőpróbaként tekint a teljes politikai elit, a szereplés ugyanis nagyban meghatározza, kik és milyen arányban indulnak majd az országos megméretésen. Ráadásul a jelenleg hatályos választási törvény nem kényszeríti összefogásra a pártokat: egyéni választókerületi rendszer van, amelyben az viszi a mandátumot, aki az első helyen végez.

Helyhatósági választás lévén nincs központosított kampány, így gyakran sok helyi szervezet csatázik egymással anélkül, hogy felülről kijelölnék nekik az irányt. E szervezetek némelyike helyi szinten is van annyira autonóm, hogy eldöntheti, milyen kampányt folytat és hogyan viszonyul a többiekhez.

Mindenkinek árt

Az, hogy Kövér László (és Tarlós István) „magánakciói” miatt a Fidesz paradox módon az EMNP és az MPP mögé is felsorakozott, végső soron semelyik pártnak sem kedvez, hiszen a két jobboldali párt egymástól szívhatja el a szavazatokat. Most úgy tűnik, hogy a megosztottság leginkább a meglehetősen halvány kampányt folytató MPP-nek árthat, amin Kövér László romániai médiaszereplései sem sokat segítenek. Bár Kövér erdélyi útjaival, Nyirő József újratemetési kísérletével sokat foglalkozik a román és a romániai magyar sajtó, a magyar házelnök médiamegjelenéseit inkább a magyar kormánnyal, semmint Szász Jenő pártjával hozzák összefüggésbe a szavazók. Az EMNP most egyértelműen az MPP ellen játszik, amit jól mutat, hogy előbbi szinte minden olyan településen állított jelöltet, ahol a mostani polgármester MPP-s, tette ezt annak árán is, ha esetleg ez a közös vetélytársnak, az RMDSZ-nek kedvez. S bár becslések szerint az EMNP szavazóbázisának kétharmadát korábbi MPP-s szavazók adják, a „magyar-magyar versennyel” valamennyi szavazót minden bizonnyal az RMDSZ is veszít.

Az EMNP és az MPP közötti viszony elsősorban azokon a településeken feszült, ahol többségben van a magyarság, s valós esély van arra, hogy vezető pozíciókat lehetne kiharcolni. Persze vannak kivételek is: az egyik legnagyobb magyar többségű városban, Sepsiszentgyörgyön az EMNP mégsem indít polgármester-jelöltet, hanem az RMDSZ jelöltjét támogatják.

A román szavazókra is szükség lenne

A Fidesz – kormányra kerülése után – komoly befolyást szerzett az erdélyi médiaiparban, s ezt a „fegyverzetét” a kampányban használja is az EMNP javára. (Mint ismert, a Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért alapítvány szerdán többségi tulajdont szerzett az egyik legnagyobb erdélyi napilapban, a kolozsvári Krónikában, Fidesz-közeli vállalkozások pedig több helyi újságot is felvásároltak.) Az elmúlt egy-másfél évben gyakran tartottak közös sajtótájékoztatót fideszes politikusok EMNP-s politikusokkal, de a Demokrácia Központok létrehozása is egyértelműen az EMNP és a Fidesz együttműködésének keretében zajlott, noha az is igaz, hogy négy évvel ezelőtt erősebb volt a fideszes mozgósítás, mint a jelenlegi kampányban.

Az RMDSZ háza táján egyébként leginkább attól tartanak, hogy az EMNP által folytatott látványosan negatív kampány elriasztja a választókat a részvételtől, s így mindegyik párt esélyei romlanak. Kövér László médiaszereplései pedig azért keltenek visszatetszést az RMDSZ-en belül, mert a pártban nemcsak a magyar, de a román szavazatokban is bíznak, márpedig ezeket a házelnök megnyilvánulásaival könnyen bukhatják. Több olyan település van, ahol, noha magyar a polgármester vagy a megyei tanács elnöke, a magyarok aránya 40 százalék alatt van, s itt létszükséglet, hogy a magyar pártra ne csak a magyarok, de románok is szavazzanak.