Fél évre megszakadhatnak a tárgyalások az Európai Unió és Törökország között Ciprus elnöksége miatt. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök még tavaly júniusban ígérte: a féléves elnökség időtartamára befagyasztanak minden tárgyalást, amennyiben nem születik egy számukra is elfogadható megoldás a szigettel kapcsolatos vitákra. Azóta a török külügy némileg mérsékelte az eddigi radikális álláspontját, ugyan a görög ciprióta politikusokkal továbbra sem hajlandók tárgyalni, az EU más szerveivel továbbra is fent kívánják tartani a kapcsolatot.

Ciprus szigetén 1983 óta két állam is működik. A korábban brit uralom alatt álló sziget görög és török lakói 1960-ban még megegyeztek abban, hogy szövetségi államot hozzanak létre, elvetve a Görögországgal való egyesülést (enosis) és a törökök által favorizált felosztást (taksim), de a kétnemzetiségű parlament nem sokáig tudta fenntartani a békét. A Görögországgal való egyesülést követelő görög nacionalisták 1974-ben a görögországi katonai junta támogatásával államcsínt hajtottak végre, ezzel kiváltva a (Görögországgal együtt NATO-tag) Törökország haragját. Hamarosan török csapatok szálltak partra Ciprus északi, török többségű felén, majd kilenc éven át tartó sikertelen tárgyalások után kikiáltották az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot. Észak-Ciprust azóta is csak Törökország ismeri el önálló államként, a többi állam pedig megszállt területnek tekinti, Törökország pedig cserébe a déli Ciprusi Köztársaságot nem ismeri el.

Egyetértés van, megegyezés nincs

A válság megoldására Törökország és a török ciprusiak mostanáig a sziget újraegyesítését próbálták elérni. Az ENSZ-által készített és a törökök által is elfogadott, úgynevezett Annan-terv a szövetségi állam visszaállítását tűzte ki célul. A terv értelmében svájci mintára megalapult volna az Egyesült Ciprusi Köztársaság egy görög és egy török szövetségi állammal. A tervet azonban a 2004-ben kiírt népszavazáson a görög lakosság 76 százaléka elutasította, míg az Észak-Ciprusi Köztársaság polgárai 64 százalékban megszavazták ugyan, de az államszövetség nem jött létre. Különös módon a görög Ciprus is a sziget egyesítését szeretné elérni, az államszövetség helyett azonban csak görög és török övezeteket hajlandó elismerni.

Néhány éve még közelinek tűnt a megegyezés két fél között. Bár újraegyesítésről még nem esett szó, 2010-ben Törökország a közel harminc-ezres megszálló haderő kivonását fontolgatta és hajlandónak mutatkozott lemondani a ciprusi görög-török határon fekvő Güzelyurt faluról. Ciprus EU-elnöksége nyomán azonban kiújult a konfliktus, mivel Törökország csak abban az esetben fogadná el a szigetország elnökségét, ha az nem az általuk el nem ismert görög ciprusi államként, hanem egy „új entitásként” töltené be az elnökséget. Ráadásul Törökország így nemcsak szomszédaival, hanem az egész Unióval szembe kerülhet.

Kétállamos megoldás

Egyes elemzők szerint a vitatott elnökség hatására Törökország feladhatja eddigi álláspontját, vagyis a ciprusi szövetségi állam megteremtését, és új célja a megosztottság fenntartása, az északi török állam függetlenségének megőrzése lehet, hosszú távon pedig Törökországgal való egyesítése is elképzelhető. Hüseyin Özgürgün, Észak-Ciprus, vagy 2004-ben felvett új nevén, a Ciprusi Török Állam külügyminisztere áprilisban úgy nyilatkozott: „Észak-Ciprust sokan már most török államnak tekintik. Más szóval nincs más alternatíva.”

A Törökországban „B-tervnek” nevezett  diplomáciai kampány következő lépése lehet, hogy az ország megpróbálja majd elérni, hogy minél több állam ismerje el Észak-ciprust. Eddig ugyanis a törökök is csak ideiglenes megoldásként képzelték el az északi államot és nem tettek lépéseket annak nemzetközi elismertetéséért. Ennek fontos fóruma lehet az ötvenhét tagú Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC). Az OIC-ben megalakulása óta  "muszlim közösségként" képviseltetik magukat a ciprusi törökök, 2004 óta pedig az Annan-tervben foglaltak alapján "az Egyesült Ciprusi Köztársaság Török-Ciprusi államaként" korlátozott jogokkal, megfigyelő félként vesznek részt a muszlim világszervezet ülésein. A sabah.com török hírportál szerint a következő lépés során újra megnyitnák az 1974-ben kiürített Varosha városát, végül az ENSZ-től kérnék Török-Ciprus elismerését.

Ünnepel Észak és Dél

A júliusban kezdődő elnökség miatt kiemelt jelentősége lesz Török-Cipruson a szintén júliusban megrendezendő függetlenség- és békenapi ünnepségeknek, amelyen minden évben az 1974 július 20-i török katonai beavatkozás évfordulóját ünneplik. A nagyszabású, egyhetes eseménysorozaton a török légirő tart bemutatót és az ünnepségen várhatóan Erdogan török miniszterelnök is felszólal majd.

Dél-Ciprus eközben közel százhatvan különböző kulturális programmal készül az elnökség megünneplésére, de egymást érik a Törökországgal kapcsolatos nyilatkozatok is. A napokban a ciprusi kormány közölte: azt várják Törökországtól, hogy „ne használja arra az elnökséget,  hogy kitérjen a ciprusi kérdés elől”, amely megoldatlansága az ország EU-csatlakozásának egyik fő akadálya. A közlemény szerint Ciprus támogatja Törökország európai integrációját és azt ígéri: nem fogják a nemzeti céljaik megvalósítására használni a következő hat hónapot, cserébe viszont többek között a déli köztársaság elismerését és a megszállás befejezését várják Törökországtól.

A ciprusi külügyminiszter egy orosz hírügynökségnek adott interjújában közölte, attól tart, hogy Törökország provokációkkal igyekszik majd szabotálni a nicosiai kormány elnökségét. Ciprus budapesti nagykövete a hvg.hu-nak azt mondta: a valódi konfliktus nem Törökország és Ciprus, vagy a két ciprusi állam között feszül, hanem Törökország és az EU között, és ez különösen így lesz Ciprus elnöksége idején.

Cél a Leviatán megszerzése

Az utóbbi években a nemzeti ellentéteken túl egy 2009-ben tett felfedezés adott különleges jelentőséget a ciprusi konfliktusnak. A Földközi-tenger medencéjében izraeli kutatók korábban ismertelen gázmezőt tártak fel, amely becslések szerint 122 milliárd köbméter földgázt tartalmazhat. A több ország felségvizeit is érintő Leviatánnak elnevezett gázmezőre Ciprus, Izrael, Libanon és Szíria is ígényt tart. Közülük a felfedező Izrael Ciprussal kötött megállapodást, melynek értelmében az amerikai cégek által kitermelt energiahordozóból mindkét ország részesült.

A megállapodásból azonban teljes mértékben kihagyták Észak-Ciprust, ezért Törökország saját fúrásokat indított Észak-Ciprus partjainál és hadihajókat küldött a munkálatok védelmére. Az Európai Unió ugyan tiltakozott Ciprus kitermelési jogainak és a köztársaság alá tartozó tengerszakasz megsértéséért (Észak-Ciprusnak, mint el nem ismert államnak felségvizeit sem ismerik el), de komolyabb lépések nem történtek az ügyben, így a furások zavartalanul megkezdődtek. Törökország a térség egyik legdinamikusabban fejlődő állama,  GDP-je évente átlagosan 8-10 százalékkal növekszik. A folyamatosan bővülő ipar miatt évről évre nő az ország energiaigénye, és a földközi-tengeri földgáz nélkül nehéz lesz tartani az eddigi iramot, különösen, mivel a török lakosságban rendkívül magas a fiatalkorúak aránya, akik számára hamarosan új munkahelyeket kell teremteni.