A palesztin vezető 75 éves korában, 2004 októberében lett súlyos beteg Rámalláhban. Onnan szállították egy Párizs melletti katonai kórházba, ahol november 11-én meghalt. A francia orvosok tiszteletben tartották a család kérését, így nem hoztak nyilvánosságra részleteket Arafat állapotáról, és fel sem boncolták.

Az akkori szűkszavú orvosi jelentés szerint - amelyet az AP hírügynökség szerzett meg - a politikus halálát "masszív agyi vérzés" okozta, amelyet a bélrendszer gyulladása, sárgaság, valamint fokozott vérzékenység és véralvadékonyság előzött meg. Az azonban nem derült ki, mi okozhatta a vérrendszeri problémákat. Arafat halála után azonnal megindultak a találgatások arról, hogy a politikust állítólag az izraeliek ölték meg, mérgezést emlegetett Asraf al-Kurdi jordániai neurológus is, aki rendszeresen vizsgálta Arafatot.

Az al-Dzsazíra szerint a laboratóriumi elemzéseket az elhunyt személyes tárgyairól származó DNS-mintákon végezték. A tárgyakat a franciaországi katonai kórház adta át annak idején Szuha Arafatnak, a palesztin vezető özvegyének. Az arab televízió idézi Francois Bochudot, a lausanne-i Sugárfizikai Intézet igazgatóját, aki szerint az említett mintákon jelentős mennyiségű polóniumot találtak.

A polónium ritka és nagyon erősen radioaktív félfém, izotópjainak alakjában fordul elő. Az AFP emlékeztet arra, hogy Alekszandr Litvinyenko volt orosz kémet feltehetően polónium 210-es radioaktív izotóppal gyilkolták meg 2006-ban Londonban.  

Arafat halálával kapcsolatban az elmúlt években többféle találgatás látott napvilágot, a mérgezés csak az egyik volt ezek közül. Amosz Harel és Avi Iszacsarov izraeli újságírók 2005-ben külön könyvet írtak erről a rejtélyről.  

Az al-Dzsazíránál most bemutatott dokumentumfilm nem tekinthető bizonyítéknak, Francois Bochud szerint csak akkor lehetne megerősíteni a polónium általi mérgezéssel kapcsolatos feltételezést, ha a palesztin vezető holttestét exhumálnák, és földi maradványait is megvizsgálnák.