A Csatáry ellen szerdán benyújtott új beadványban a feljelentő emberiesség elleni bűntett elkövetésével gyanúsítja az egykori állítólagos kassai rendőrparancsnokot. A feljelentést egy kassai férfi tette, nevét az ügyészség nem hozta nyilvánosságra.

A beadvány indoklásában a feljelentő arra hivatkozik, hogy a Csatáry elleni 1948-as ítéletében a kassai népbíróság kizárólag a ma 97 éves vádlott 1944 júniusa és novembere között elkövetett tetteivel foglalkozik, és nem tesz említést kassai polgárok 1945 januárjában végrehajtott deportálásáról.

A feljelentést tévő férfi - neve elhallgatását kérve - a Sme című pozsonyi liberális napilapnak elmondta: az 1948-as ítélet nyilvánvalóvá teszi, hogy a bíróság akkor nem vizsgálta a volt rendőrtiszt felelősségét azon történésekkel kapcsolatban, amelyek "az (1944. október 15-i) nyilas hatalomátvételtől kezdve Kassa (1945. január 19-i) szovjet felszabadításáig zajlottak".

A Sme a korabeli népbíróságokon elhangzott tanúvallomásokra hivatkozva azt írta, hogy 1944 novembere és 1945 januárja között Kassán több mint 500 embert gyilkoltak meg a nyilas hatalom képviselői. A lapnak nyilatkozó feljelentő szerint Csatáryt "mint a nyilaskeresztes párt rendkívül aktív tagját" ezekért a tettekért is felelősségre kellene vonni.

Közben csütörtökön a kassai járási bíróság megerősítette: már megkapták az igazságügyi tárcától azt - a szaktárca által a szlovák Nemzeti Emlékezet Intézetétől kikért - perdokumentációt amely a Csatáry ellen 1948-ban hozott népbírósági ítéletet is tartalmazza. Az iratok és Csatáry ügye kapcsán Tomás Borec szlovák igazságügy-miniszter hétfőn úgy nyilatkozott: szeretné elérni Csatáry kiadatását Szlovákiának. Az ehhez szükséges nemzetközi elfogatóparancs kiadásáról az illetékes kassai járási bíróság dönthet a népbíróság 1948-as halálos ítélete alapján. Ezzel összefüggésben a szlovák tárcavezető azt mondta: minden segítséget megadnak a bíróságnak, de döntésébe nem szólhatnak bele.