Egy tévéműsorban Ahmadinezsád elismerte, hogy a nyugati szankciók problémákat okoztak az olajexportban és a pénzügyi szférában. "Vannak korlátok a pénzátutalásoknál, vannak korlátok az olajeladásnál" - mondta, és mindezt "egy totális, titkos és súlyos háborúnak" minősítette. "Azonban előrehaladunk, és Isten segítségével győzni fogunk... Felszámoljuk a korlátokat" - tette hozzá, de részleteket nem mondott ezzel kapcsolatban.

Júliusban az Európai Unió betiltotta az Iránból származó olajimportot, nem sokkal korábban pedig az Egyesült Államok szigorú intézkedéseket léptetett életbe az iráni központi bank ellen. Ezek a szankciók - amelyek az ország atomprogramjának leállítását célozták - súlyos károkat okoztak az iráni gazdaságnak.

Miközben az ázsiai ország külföldi valutabevételeinek 80 százaléka az olajexportból származik, a Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint Irán nyersolaj-kitermelése a májusi napi majdnem 4 millió hordóról júliusra 2,9 millió hordóra esett vissza. A legfőbb fogyasztók iráni olajimportja a júniusi napi 1,74 millió hordóról júliusra 1 millió hordóra csökkent.

A bankszektort és az olajipart sújtó szankciók miatt csökkent az ország valutabevétele, megdrágult az import, gyorsult az infláció, zuhant a helyi pénz értéke és a gyárak bezárása miatt sokan lettek munkanélküliek. Ennek hatására a teheráni kormány már júliusban figyelmeztette a médiát, hogy többé ne hozzon nyilvánosságra olyan információkat, például gazdasági jellegűeket, amelyek "ellentétesek a nemzeti érdekekkel."

Kedden a teheráni főügyész arra szólította fel a sajtót: tartózkodjanak attól, hogy sötét képet adnak az ország helyzetéről. "Éppen ellenkezőleg, a remény és az öröm légkörét kellene megteremteniük, és megmutatniuk, hogy kulcsszerepet játszanak az iszlám forradalom védelmében" – mondta.