Az első támadást a konzulátus ellen intézték felfegyverzett harcosok, a másik célpontja órákkal később egy biztosnak hitt rejtekhely volt, ahová a konzulátus személyzetét menekítették - mondta az AP amerikai hírügynökségnek Vanisz es-Serif, a kelet-líbiai országrész belügyminiszterének helyettese, aki a minisztérium műveleti központjában volt az események idején.

A kedd esti támadást gyaníthatóan a 2001. szeptember 11-i New York-i és washingtoni merényletekhez időzítették, és a támadók kihasználták civilek tüntetését, akik a Mohamed prófétát kigúnyoló film miatt tiltakoztak. A menedék hollétét valószínűleg a belbiztonsági erők közé beszivárgott ügynökök árulták el - mondta a politikus, aki szerint több támadót már elfogtak.

Christopher Stevens amerikai nagykövet és egy másik amerikai a konzulátusnál halt meg, még az erőszakos események első szakaszában, miközben civil ruhás líbiai ügynökök igyekeztek kimenekíteni a személyzetet az egy mérfölddel távolabb lévő rejtekhelyre. Stevens elszakadt a többiektől, és a keresésére indulókat a lángok, a füst és a lövöldözés menekülésre kényszerítette. A nagykövet halálát végül fulladás okozta - mondta a politikus.

A város lovasklubjának területén lévő, biztonságosnak hitt villában körülbelül 30 amerikai alkalmazott kapott menedéket. Tripoliból repülőgépen vegyes, líbiai-amerikai mentőcsapatot küldtek értük. Amint órákkal később a bengázi repülőtérről a villához értek, akkor indult a második támadás, amelyben szintén két amerikai halt meg. Az a tény, hogy a támadók tudták, hol van a menedék, kémre utal, aki tippet adott a támadóknak - mondta es-Serif.

Az amerikai hatóságok nem erősítették meg a leírást, és csak egyetlen, a konzulátust érő támadásról beszéltek, de hivatalos jelentést még korainak tartanak kiadni.

Közel-keleti káosztól tart Putyin

Vlagyimir Putyin elítélte a líbiai Bengáziban elkövetett merényletet, amelyben meghalt az Egyesült Államok líbiai nagykövete. "Csak egyféle lehet az álláspontunk: elítéljük ezt a bűncselekményt, és részvétünket fejezzük ki az áldozatok családjainak" - mondta az orosz elnök Szocsiban.

Akik nem ismerik el a diplomatákat védő nemzetközi egyezményeket és a nemzetközi jogot, azok a modern civilizáció törvényein kívül helyezték magukat - mondta. Hozzátette, hogy Moszkvának az utóbbi években éppen a világ feszültséggócai esetében alkalmazott megoldási módozatai miatt számos ellentéte volt Washingtonnal.

"Osztjuk a demokrácia és szabadság alapelveit és egyetértünk abban, hogy a világ számos régiójában elég olyan rezsim létezik, amely nem felel meg ezeknek (a demokratikus) normáknak. A különbség a megközelítésünkben az, hogy szerintünk az ilyen jellegű problémákat nehéz, mégis békés tárgyalásokon kell megoldani, és hosszú távra szóló eredményeket kell elérni. Olyanokat, amelyek biztosítják ezen országok pozitív fejlődését és valamennyi vallási felekezet képviselőjének biztonságát" - hangsúlyozta Vlagyimir Putyin.

Kijelentette, hogy Moszkvában nem támogatnak semmilyen fegyveres csoportot, mert nem ismerik az úgynevezett szabadságharcosok célját, és attól tartanak, hogy a közel-keleti régió káoszba fullad. Putyin szerint ez már meg is történt.

Az orosz államfő felhívta az "arab tavasz" után létrejött új kormányzatok vezetőinek figyelmét, hogy felelősséget viselnek mindazért, ami országuk területén történik.

"Nagyon remélem, hogy ez a tragédia, amely valamennyiünket érint, a szélsőségek és a terrorizmus veszélye elleni intenzívebb, közös küzdelem felé indít el bennünket" - fogalmazott Putyin. A moszkvaiak virágokkal fejezték ki részvétüket az Egyesült Államok nagykövetségénél.