A nagy amerikai pártok kampánystratégái a következetesen a demokratákra vagy a republikánusokra szavazó államokat többnyire bevehetetlen erődnek tekintik, ezért a választások sorsát inkább az egy vagy másik irányba kibillenthető "csatatérállamokban" próbálják meg eldönteni. A kétlépcsős amerikai választási rendszerben ugyanis nem az a jelölt nyer, aki országos szinten a legtöbb szavazatot kapja, hanem az, amelyik a választások eredménye alapján több hívét tudja bejuttatni az elektori testületbe.

Az 538 fős elektori kollégium (a testületnek annyi tagja van, mint a szövetségi képviselőháznak és a szenátusnak együttvéve, kiegészülve a szövetségi területen fekvő Washington 3 elektorával) szavazásán az nyer, aki meg tud szerezni 270 szavazatot. Az államok - csakúgy, mint a szövetségi törvényhozásba - az elektorok közé is a lakosságuk nagysága függvényében delegálhatnak tagokat, túlnyomó többségükben "a győztes mindent visz" alapon. 

A jelentősebb közvélemény-kutatásokat átlagoló RealClearPolitics legfrissebb adatai szerint az Obama-Biden párosra ma 201, a Romney-Ryan duóra pedig 191 elektor szavazna biztosan. A küzdelem 11 államnak - és 146 elektornak - az egyik vagy a másik fél javára történő elhódításáért folyik. 

A USA Today a "csatatérállamok" számát 12-ben határozta meg, és azt állítja, hogy ezekben Romney 4 százalékpontos előnyre tett szert. A The Wall Street Journal szerint viszont továbbra is Obama vezet a legtöbb elhódítható területen, de előnye minimálisra csökkent, mi több, a két legfontosabb vitatott államban, Floridában és Ohióban kiéleződött a küzdelem. Ez elemzők szerint aligha megnyugtató a hivatalban lévő elnök számára.

Elemzések szerint az elnökválasztási küzdelem kimenetelére az gyakorolja majd a legnagyobb hatást, hogy milyen irányban dől el a közdelem Floridában (29 elektor), Ohióban (18) és Virginiában (13). Noha a két elnökjelölt a Politico szerint háromszor annyi kampányidőt töltött itt, mint az összes többi "csatatérállamban", a választási gépezetük pedig - nem számítva a külső, "független" csoportokat - mintegy negyedmilliárd dollárt költött el az itteni televíziós reklámkampányokra, sem Obama, sem Romney nem állíthatja, hogy szilárdan a markában tartja a 60 elektort jelentő "nagy hármas" bármelyikét.

Floridában és Virginiában Romney a tv-vitában mutatott jó teljesítménye nyomán némi előnyre tett ugyan szert, ám továbbra is vékony jégen jár mindkét államban. Florida és/vagy Ohio elvesztése végzetes lehet a republikánus elnökjelölt számára. Az utóbbi államban viszont, ahol Obama október előtt jelentős előnnyel rendelkezett, a republikánus kihívó hátránya a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint alig 5-6 százalékpontra zsugorodott. Történt ez annak ellenére is, hogy Ohio az egyik legjelentősebb haszonélvezője az autóipar 2009-ben történt kormányzati megsegítésének, és hogy az állam republikánus vezetése megnyirbálta a közalkalmazottak szakszervezeteinek kollektív jogait.

Mivel a floridai, az ohiói és a virginiai helyzet kétesélyessé vált, a két elnökjelölt kampányának figyelme az elmúlt hetekben az "ingaállamok" következő hármasa - Colorado (9 elektor), Iowa (6) és Nevada (6) - felé fordult, ahol megpróbálják feltartóztatni a másik fél előretörését, vagy ellensúlyozni a máshol jelentkező veszteségeket.

Ebből a szempontból is nagy jelentőségű Obama és Romney második televíziós vitája, amelyet kedden este (közép-európai idő szerint szerdán hajnalban) rendeznek a New York állambeli Hofstra Egyetemen. Az elnöknek mindenképpen jobban kell szerepelnie, mint az első tv-vitán, amelyen túl lagymatag, erőtlen benyomást keltett, s elemzők többsége szerint alulmaradt republikánus kihívójával szemben. Egy újabb "betli" alighanem a választás elveszítését jelentené az Egyesült Államok első színes bőrű elnöke számára - vélik megfigyelők.