szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Óriási érdeklődés övezi Litvániában a rettegett szovjet állambiztonsági hatóság (KGB) öt évtizedes helyi tevékenységét leleplező dokumentumokat, amelyek nyilvánosságra hozását még év elején kezdték meg.

A népirtásokkal és ellenállási mozgalmakkal foglalkozó litván kutatóközpont 2012 februárjától kezdve folyamatosan tölti fel honlapjára a kommunista múlt egyik legsötétebb fejezetét feltáró aktákat. A litvánokat eddig legjobban az a névjegyzék hozta izgalomba, amely ábécérendben listázza a KGB-vel együttműködő személyeket, feltüntetve az általuk ellátott funkciót és annak időtartamát is. Az érdeklődés hatalmas: a központ internetes oldala időről időre összeomlik a látogatók nagy száma miatt.

Nyilvánosságra akarjuk hozni a KGB-nek, illetve azoknak a személyeknek a tevékenységét, akik részt vettek a megszálló hatalom elnyomó rendszerének működtetésében” – magyarázta Birute Burauskaite, az államilag finanszírozott vilniusi intézet vezetője. Megszálló hatalmon a litvánok jelentős része a Szovjetuniót érti.

Eddig hozzávetőleg kétezer, orosz nyelven megírt akta vált hozzáférhetővé az interneten, és ezekhez jön nagyjából ugyanennyi név, azoké a litvánoké, akik a szovjet titkosszolgálatnak dolgoztak vagy együttműködtek vele. A KGB-tartalékosok közzétett listáján szerepel mások mellett Antanas Valionis volt külügyminiszter (2000-2001) és Arvydas Pocius, a nemzetbiztonsági hivatal egykori vezetője is. Évekkel ezelőtt mindketten bevallották egykori tartalékos tiszti besorolásukat, s a vallomás mindkettejük pályafutását derékba törte. (A KGB tartalékos tisztjei nem feltétlenül dolgoztak a szovjet állambiztonságnak, hanem tartalékként tartották őket számon arra az esetre, ha a titkosszolgálat valamilyen nagyon jelentős esemény - például háború - idején nagy erőket lenne kénytelen mozgósítani.)

A vörös hadsereg első, 1940-es litvániai bevonulása (a második 1944-ben volt, a köztes időszakban pedig német megszállás alatt volt az ország) és a balti állam Szovjetuniótól való 1991-es függetlenedése közötti időszakban becslések szerint 118 ezer  forrás” működött együtt többé-kevésbé önkéntesen a KGB-vel. A besúgók apparátusa révén a litván lakosság körében szerveződő ellenállást szisztematikusan elnyomták, és bírósági eljárás lefolytatása nélkül több százezer máskéntgondolkodót zártak börtönbe vagy hurcoltak szibériai munkatáborokba, embertelen körülmények közé.

A szovjet időkből fennmaradt titkosszolgálati iratok nyilvánosságra hozása a keleti blokk néhány másik államától eltérően Litvániában túlnyomórészt a közvélemény helyeslését váltotta ki, s vitatott esetek eddig nemigen fordultak elő. Arvydas Anusauskas, a litván parlament biztonsági bizottságának elnöke a KGB-aktákkal kapcsolatban nemrég elmondta: tisztában van vele, hogy vannak olyan nyilvántartási lapok, amelyeket zsarolás hatására vagy az üldöztetéstől tartva írtak alá. A politikus szerint éppen ezért fontos az, hogy a KGB-hez fűződő összes kapcsolatot leleplezzék.  Tudnunk kell, hogy ki mit csinált a múltban” – hangsúlyozta Anusauskas, hozzátéve, hogy Litvánia máskülönben sohasem tudja lezárni történelmének ezt a sötét fejezetét.

A balti állam kommunista múltjának számos részletére azonban valószínűleg soha nem fog fény derülni, tekintettel arra, hogy a litván KGB akkori anyagaiból valamivel több mint 250 ezer aktát őriztek csak meg, s ennek alig egy százaléka személyes dokumentum. A legtöbb iratot megsemmisítették vagy még a kommunizmus bukása előtt Moszkvába vitték. Számos KGB-kollaboráns kilétét a mai napig nem fedték fel.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!