A szlovák nyelvhasználatról és annak akadályairól szóló éves jelentést az aktuális kormányülésen terjesztették be, annak kidolgozója a kulturális minisztérium. A jelentés legnagyobb részében a szlovák nyelv fokozatos romlásával foglalkoznak: az idegen kifejezések elterjedésével, valamint a stilisztikai nehézségekkel a mindennapi nyelvhasználatban - írja a bumm.sk.

A jelentésben pozitív szellemben írnak arról, hogy több hivatal szakmai teszteket vezetett be a szlovák nyelvtudást illetően a munkáért folyamodók számára, valamint a vezetői pozíciókra. A szlovák fogalmazási készség csökkenését az oktatási hiányosságoknak tudják be, elmondásuk szerint az a bürokráciában is megjelenik.

Negatív értékeléseket kapott a nyelvhasználat a médiában, a "legkritikusabbnak" az internetes portálok stílusát értékelték, mely "helyesírásilag és stilisztikailag egy gyengébb alapiskolás tanuló szintjének felel meg", ráadásul felháborítónak tartják, hogy a szerkesztőket saját olvasóik javítják. Ellensúlyként a Szlovák Rádió pár példamutató műsora jelenik meg, ahol példásan, választékosan használják a szlovák nyelvet.

Külön szekció foglalkozik a jelentésben a nyelvhasználattal azon községekben, ahol a kisebbségek részaránya meghaladja a húsz százalékot. A jelentésben kitérnek arra, hogy nem dolgoztak ki semmilyen jelentést a nyelvtörvény vonatkozó részleteinek kidolgozásáról, valamint a kulturális minisztériumnak sincs meg a megfelelő ereje ahhoz, hogy rendszeresen felügyelje a nyelvtörvény megsértéseit - ezért csak a beadványokat és panaszokat dokumentálják.

A jelentésben leszögezik, hogy az egyik problémakör, amivel kapcsolatban a kulturális minisztériumhoz fordulnak a polgárok a "szlovák nemzetiségű állampolgárokra egyre erősödő nyomás a magyar nyelv elsajátítása és használata érdekében", mely a magánvállalkozói tevékenység és a munkába való felvétel kapcsán jelentkezik. "A vállalkozókra való nyomást nem csak a polgári aktivisták, hanem a helyi önkormányzatok is kifejtik, amelyek törvényellenesen kötelezővé teszik az információk megjelentetését magyar nyelven is" - áll a jelentésben.

A tételes diszkriminatív felsorolásban megjelennek a községi rendeletek, az istentiszteletek, újságok, kulturális propagandaanyagok, régiós televízió, reklámanyagok, valamint a hivatalnokok általi gyenge államnyelv-ismeret. A jelentés megjegyzi, csak a magyar kisebbséggel kapcsolatban merülnek fel hasonló kifogások.