Izraeli források úgy tudják, hogy a robbanás a múlt héten történt. Az izraeli kormány még vizsgálja azokat az értesüléseket, amelyek szerint a detonáció jelentős szerkezeti károkat okozott a létesítményben, és 200 munkás az üzemben rekedt - írta a hétfői Times.

A lap által idézett izraeli illetékesek szerint az iráni hatóságok nem ürítették ki a létesítmény környékét. Azt egyelőre nem tudni, hogy azért, mert nem került ki az üzemből káros anyag, vagy azért, mert Teherán igyekszik elkerülni a pánikot a helyi lakosság körében. A fordói nukleáris létesítmény 2700 dúsító centrifugájának zöme mélyen a föld alá rejtve működik.

A Timesnak nyilatkozó egyik izraeli forrás közölte, az izraeli hírszerzés még csak most próbálja kideríteni, hogy pontosan mi történt, és mennyire jelentős a fejlemény. Az idézett illetékes nem tudta megmondani, hogy szabotázsról vagy balesetről van-e szó, azokat a jelentéseket pedig nem kommentálta, amelyek szerint izraeli repülőgépeket láttak a helyszín közelében a robbanás idején - írta a brit lap.

MTI

A robbanásról a WND amerikai hírportál írt először, majd a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap is beszámolt az értesülésről. A német újság által idézett egyik szakértő azt mondta, hogy csakugyan történt robbanás, és az 190 embert - a WND 240-ről tudott - elzárt a külvilágtól.

Irán viszont hétfőn tagadta a robbanásról szóló izraeli és nyugati médiajelentéseket, és e "hamis híreket" a következő nukleáris tárgyalásokat befolyásolni próbáló "nyugati propaganda" eszközének nevezte.

Teherán azzal is vádolja Izraelt és az Egyesült Államokat, hogy ezek az országok állnak az Irán elleni kibertámadások és iráni atomtudósok meggyilkolása mögött, így akarván szabotálni az iráni atomprogramot. Utóbbiról a Nyugat azt gyanítja, hogy titokban atomfegyver előállítására irányul.

Az IRNA hivatalos hírügynökség vasárnap éjjeli jelentésében többek között a teheráni parlament nemzetbiztonsági és külügyi bizottságának elnökét, Aláeddín Borudzserdit idézte, aki határozottan tagadta, hogy bármilyen robbanás történt volna.

A fordói üzem 2011 végén kezdett 20 százalékosra dúsított uránt előállítani - miközben az energiatermeléshez csak 3,5 százalékos szükséges. A nyugati kormányok amiatt aggódnak, hogy a magas fokon dúsított urán jelentős lépés lehet az atomfegyver gyártásának képessége felé.

Teherán váltig azt hangoztatja, hogy nukleáris tevékenysége kizárólag békés célú, és a magasabb szintre dúsítást csak ezért kezdte el, mert már nem tudja külföldről beszerezni az orvosi célra szükséges dúsítottságú uránt. A felek várhatóan a következő hetekben újítják fel a tárgyalásokat, de azok idejéről és helyéről még élénk vita folyik.