Az azeri tulajdonban lévő radarállomásra Oroszország, mint bérlő, saját műszaki berendezéseket is beépített. A tárgyalások során azt kell tisztázni, hogy az oroszok mit vihetnek magukkal, és mit nem - fűzte hozzá a nagykövet.

A két ország által 2002-ben aláírt bérleti szerződés tavaly december 9-én lejárt. Tavaly február végén moszkvai források már jelezték, hogy a Bakuval folytatott szerződéshosszabbítási egyezkedések zsákutcába jutottak.

A bakui orosz nagykövet közlése nem tért ki arra, mi az oka, hogy Moszkva a továbbiakban nem tart igényt a radarállomásra. A kínai hírügynökség szerint azonban Oroszország számára túlságosan költséges lenne a létesítmény további működtetése. A Kommerszant című orosz lap egy évvel ezelőtt azt írta, hogy az azeri fél 7 millióról 300 millió dollárra (mintegy 65 milliárd forint) akarta felsrófolni az éves bérleti díjat.

A gabalai lokátorállomás az azeri fővárostól, Bakutól mintegy 200 kilométerre északnyugatra van, 100 kilométerre a Kaszpi-tenger nyugati partjától. A 18 emeletes, megfigyelőállomást is magába foglaló, 128 méter magas létesítmény 1985-ben épült a déli irányból fenyegető rakétatámadások előrejelzésére. Műszaki adottságait tekintve még ma is a legnagyobb teljesítményű a posztszovjet korai előrejelzési rendszerben. A Szovjetunió felbomlása után azonban a stratégiai jelentőségű lokátorállomás kikerült a jogutód Oroszország fennhatósága alól, és Moszkva azóta bérelni kényszerült a létesítményt.

Oroszország 2007-ben - hogy elejét vegye a tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer egyes elemeinek Kelet-Európába telepítésének - felajánlotta Washingtonnak a gabalai lokátor közös működtetését a "lator" országok - például Irán - felől érkező esetleges rakétatámadások előrejelzésére, tekintve, hogy a berendezés 8 ezer kilométeres észlelő sugara lehetővé teszi ezt.