Vicki J. Huddleston, aki 2002 és 2005 között volt az Egyesült Államok bamakói nagykövete, úgy fogalmazott: "A szóbeszéd szerint Franciaország nagyon jelentős váltságdíjat, talán 17 millió dollárt is fizetett egy nigeri urániumbányából elrabolt túszokért 2010-ben". Egy iszlamista csoport fegyveresei 2010 szeptember 16-án rabolták el a francia Areva és Satom vállalatok hét alkalmazottját, öt francia, egy togói és egy madagaszkári állampolgárt Niger északi részén, az arliti uránbányákból, amelyek az algériai határtól alig 200 kilométerre, a Szahara közepén találhatók.

Az amerikai diplomata az interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy Algéria és az Egyesült Államok soha nem hajlandó váltságdíjat fizetni, de az európai kormányok erről másként vélekednek.

Claude Guéant, aki tavalyelőtt Franciaország belügyminisztere volt, cáfolta, hogy Párizs fizetett a túszokért. "Azért, mert egy volt amerikai nagykövet mondta, amit mondott, még nem biztos, hogy az igaz is. Továbbra is azt állítom, hogy a francia állam soha nem fizetett túszok szabadon engedéséért" - jelentette ki.

Hírmagyarázók szerint a volt belügyminiszter cáfolata nem zárja ki, hogy az érintett francia vállalatok viszont utaltak át a pénzt az emberrablóknak.

Egy tavaly megjelent könyvben, Serge Daniel, az AFP francia hírügynökség és az RFI külföldre sugárzó francia közszolgálati rádióadó bamakói tudósítója szintén azt állította, hogy az európai túszokért váltságdíjat fizettek a Száhel-övezetben. Állítása szerint a két francia vállalat, az Areva és a Satom 13 millió eurót fizetett a franciák elengedéséért, egy másik esetben Ausztria 4 millió eurót, Spanyolország 9 millió eurót, Kanada pedig 5 millió eurót utalt át.

Az ügy azért aktuális Franciaországban, mert a Nigerben elrabolt öt francia túsz közül négy személy még mindig az emberrablók kezén van. A párizsi hatóságok szerint Mali északkeleti részén, az algériai határ közelében fekvő Iforas-hegységben tartják őket fogva az iszlamisták, három másik francia tússzal együtt. Azon a vidéken, amelyet a mali vezérkar tájékoztatása szerint a francia és csádi katonák csütörtök este értek el.

Elemzők szerint ezen a hegyvidékes és barlangokkal teli területen bujkál jelenleg az Észak-Malit tavaly ellenőrzése alá vonó iszlamista csoportok vezetőinek és fegyvereseinek jelentős része, akik a január 11-én Maliban indított francia katonai beavatkozást követően elhagyták az északi városokat. A francia és csádi szárazföldi csapatok északra vonulása előtt a francia légierő a Kidal városától 200 kilométerre található vidéken több napon át bombázta az iszlamista csoportok logisztikai raktárait és kiképzőközpontjait - közölte Thierry Burkhard, a francia vezérkar szóvivője.