A kenyai központi választási bizottság elnöke szombaton bejelentette, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság által emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolt Uhuru Kenyatta győzött az elnökválasztáson a szavazatok 50,07 százalékával, míg fő vetélytársa Raila Odinga kormányfő 800 ezer szavazattal kapott kevesebbet. Elvben így nem lesz szükség második fordulóra, ám a második helyen végzett jelölt már bejelentette, hogy nem ismeri el a végeredményt, és bírósághoz fordul igazának kikényszerítése érdekében.

Hasonló történt bő öt évvel ezelőtt is. Akkor a most leköszönő elnököt, Mwai Kibakit hozták ki győztesnek a hivatalos szervek Odingával szemben, azonban a feltételezett – és igen valószínű – választási csalások miatt véres zavargások kezdődtek az országban. Éppen emiatt kéne most Uhuru Kenyatának Hágában felelnie, ugyanis a gyanú szerint a zavargások letörésére a kormányzat igénybe vette a legnagyobb etnikum, a kikuju (melyhez Kibaki és Kenyatta is tartozik) fegyveres bandáinak segítségét, melyek semmilyen módszertől nem riadtak vissza. Ennek ellenére a konfliktus – melyben Kofi Annan ENSZ-főtitkár is közvetített – megállapodással zárult, melynek értelmében Kibaki elnök maradhatott, Odinga pedig a frissiben létrehozott miniszterelnöki tisztséget tölthette be, és egyik helyettese, a mostani győztes Uhuru Kenyatta lett. Csakhogy az időközben életbe lépett alkotmány alapján, az elnökválasztást követően a miniszterelnöki tisztség újból megszűnik, és a végrehajtó hatalom feje ismét egyedül az elnök lesz, ezzel a kényes egyensúly is fölborulhat.

Kenya stabil országnak számít fekete-afrikai viszonylatban, de a felszín alatt komoly feszültségek lappangnak. A negyven nagyobb, összesen mintegy hetven törzsből álló országban tetten folyamatosan tetten érhetőek az etnikai feszültségek. A kisebb népcsoportok rendre azzal vádolják a legnagyobb törzset, hogy az a saját érdekében használja az állam szerveit. Ebben annyi igazság mindenképpen van, hogy a bantu ajkú kikujuknak döntő szerepe volt a függetlenség kivívásában. (jellemző, hogy a kikujuk vezetője, Jomo Kennyata, aki Kenya első elnöke volt, éppen az Uhuru, vagyis a „Függetlenség” nevet adta fiának.) A feszültség elsősorban a kikujuk és a szomszédos, nilota nyelvet beszélő luók között szokott kiéleződni. Ez utóbbi etnikum tagja, Obama elnök családja is.

A törzsi ellentéteket mindeközben személyes szálak is átszövik. Jomo Kenyatának ugyanis nem más volt alelnöke annak idején, mint Jaramogi Odinga Odinga, a jelenlegi miniszterelnök édesapja. Ám az első elnök és alelnöke között hamar nézeteltérésekre került sor, minek következtében a kikuju elit a kisebb befolyású kalendzsin népcsoporthoz tartozó Daniel Arap Moit támogatta Kenyatta halála után. Valóságos demokratikus fordulatnak számított, mikor 2002-ben egy szivárvány koalíció élén, többek közt Odinga támogatását is élvezve a kikuju Kibaki le tudta győzni Moi kijelölt utódját, Uhuru Kenyattát, aki viszont most – immár Kibaki támogatásával – éppen Odingán vett elégtételt.

Föltehetőleg a kalandos kenyai politika tartogat még meglepetéseket, azonban a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) közölte, hogy a belső játszmák hidegen hagyják, és Kenyatta elnökként sem élvez büntetlenséget, ha vádat emelnek ellene emberiesség elleni bűnök miatt. "Az elnökválasztás eredményének kevés jelentősége van, a politikától függetlenül folyik az igazságügyi eljárás a bíróságon annak római alapokmánya szerint" - jelentette ki az ICC szóvivője Hágában.