Benjamin Cardin demokratapárti szenátor, az amerikai Helsinki Bizottság elnöke azt mondta: Magyarország nagyra becsült tagja a NATO-nak, de a magyar demokrácia által befutott pálya és a szélsőségesek megerősödése aggodalmat kelt benne. Az ülés az amerikai kongresszus épületében volt, nagyjából 70 fős hallgatóság előtt.

Cardin a számára aggasztó jelenségek között említette az új magyar alkotmány és számos törvény elfogadásának gyorsaságát, ebben az átláthatóság és a széles körű demokratikus részvétel hiányát, valamint azt, hogy Magyarország etnikai alapon ad állampolgárságot a szomszédos országokban élő magyaroknak.

A szenátor azt mondta: a demokrácia próbája nem az első választás, hanem az, hogyan bánik a kormányzat az ellenzékkel a második, harmadik és negyedik választás után.

Brent Hartley, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Magyarország joggyakorlatával a NATO tagjaként milyen "példát mutat" a szövetség többi új vagy leendő tagjának. Szerinte a magyar kormány a negyedik alkotmánymódosítás elfogadásával megkérdőjelezte tulajdon elkötelezettségét a fékek és ellensúlyok, valamint az intézményi függetlenség iránt.

A diplomata azt mondta: Magyarország az Európa Tanács Velencei Bizottsága elé terjesztette ugyan az alkotmánymódosítást, de ennek módja ellentétes a normális eljárással, mert a testületnek elfogadásuk előtt kell tanulmányoznia a jogszabályokat.

Hartley szerint "a kormányzó Fidesz párt nem a Jobbik", de a pozitív példák ellenére kifogásolta, hogy a magyar kormány nem mindig elég gyors és határozott az antiszemitizmus és a rasszizmus elítélésében. Az amerikai kormány nevében szemére vetette a magyar kormánynak, hogy nem tiltakozott elég határozottan, amikor szobrokat emeltek a magyar múlt vitatott megítélésű szereplőinek. Sürgette, hogy Budapest tegyen többet a romák védelmében.

Szájer József megköszönte a lehetőséget, hogy a magyar oldal is kifejthette álláspontját. A gyors magyarországi törvényalkotást és alkotmányozást azzal indokolta, hogy azt a sürgető helyzet kényszerítette ki, mert az előző kormány szerintük az összeomlás szélére sodorta az országot.

Szerinte a magyar demokrácia erős, és a Fidesz elkötelezett a demokratikus értékek mellett. Elmondta, hogy Magyarország nyitott a tényeken és érveken alapuló bírálatra, betartja az európai intézmények szabályait, de ugyanezt várja el másoktól is, ebben nem lehet kettős mérce.

Ez utóbbi kérdéssel kapcsolatban felhívta a szenátor figyelmét arra, hogy a Helsinki Bizottság nem vizsgálódott, amikor 2006-ban Magyarországon megsértették a gyülekezési jogot, az előző kormány idején a bizottság nem foglalkozott a magyar médiahelyzettel.

Azt is mondta, hogy a múlt héten elfogadott negyedik alkotmánymódosítás "az Alkotmánybíróság kérésére, nem pedig annak ellenében született meg", és a módosítás kiszélesíti a testület jogkörét.

Az antiszemitizmus és a rasszizmus megnyilvánulásaival kapcsolatban emlékeztetett arra: "Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentnek megerősítette, hogy a kormánynak minden állampolgárt egyformán meg kell védenie, beleértve a kisebbségekhez tartozókat is."

Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora annak a véleményének adott hangot, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) átfogóan ellenőriznie kell a 2014-es magyar választásokat. Hangsúlyozta: az EBESZ-nek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a választás szabályait már jóval a megméretés előtt véglegesítsék, hogy mindenkinek, aki részt akar venni a voksoláson, elegendő ideje maradjon megfelelően megszerveznie magát.

A professzor indítványozta, hogy Magyarország barátai, beleértve az Egyesült Államokat, anyagilag támogassák azokat a programokat, amelyek felkészítik az állampolgárokat, jogászokat és bírókat az ország megváltozott alkotmányos kereteire.

Paul Shapiro, az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma kutatóközpontjának igazgatója hosszan sorolta az antiszemitizmus, a rasszizmus és a holokauszt trivializálásának és relativizálásának megítélése szerinti magyarországi példáit. Közölte, hogy a bizottsági meghallgatáson ő a holokauszt idején elpusztított 600 ezer magyar zsidót és több ezer magyar romát is képviseli.

Elmondta, hogy Magyarország néhány héttel ezelőtt ajánlkozott a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség 2015. évi elnökségi tisztségére. "Az adott helyzetben, amelyet az imént igyekeztem leírni, ez nem lenne helyes, sértés volna az élők számára, és a halottak emlékének megszentségtelenítése lenne" – olvasható Shapiro írásbeli nyilatkozatában.

Az igazgató kifejezte reményét, hogy mielőtt a szövetség meghozza döntését, a magyar kormány megváltoztatja szemléletmódját az antiszemitizmussal és a holokauszttal kapcsolatban, illetve elfogadja a washingtoni holokausztmúzeum ajánlásait – olvasható az MTI tudósításában.