A börtönparancsnokság közlése szerint a fogvatartottak közül hármat kiszáradás miatt kórházban ápolnak, további 11-et pedig kényszertáplálásnak vettek alá. A 166 guantánamói fogoly több ügyvédje ezzel szemben azt állítja, hogy a bázison őrzötteknek már a többsége csatlakozott a tiltakozáshoz, s többek állapota veszélyesre fordult.

Josh Earnest, a Fehér Ház helyettes szóvivője szerdán Washingtonban kijelentette, hogy az elnök és tanácsadóinak csapata nagy figyelemmel követi a guantánamói éhségsztrájk fejleményeit, de a részletekről történő tájékoztatást a Pentagonra hárította. Elmondta, hogy a kormány továbbra is elkötelezett az ottani börtönök bezárása mellett, de arra figyelmeztetett, hogy a kongresszus által elfogadott jogszabályok miatt ez hosszú folyamat lesz.

A vöröskeresztes tényfeltárók eredetileg csak egy hét múlva utaztak volna a kubai területen működő amerikai bázisra, de a helyzet komolysága miatt előbbre hozták a látogatást. Jelentésük nem lesz nyilvános, azt az amerikai haderő Miamiban működő parancsnokságához fogják beterjeszteni.

A fogvatartottak legújabb panaszai szerint az őrök nem adnak palackozott ivóvizet a tiltakozóknak - a csapból a rabok szerint nem ivóvíz folyik -, és "rendkívüli módon lehűtik" a belső helyiségeket. Az ügyben az érintettek jogi képviselői sürgősségi panaszt nyújtottak be Washingtonban. Robert Durand kapitány, a börtönök egyik szóvivője cáfolta a vádakat.

Az éhségsztrájk február 6-án kezdődött, részben a vádemelés nélküli hosszas fogva tartás elleni tiltakozásként, részben amiatt, hogy - a rabok szerint - az őrök visszatértek a régebbről ismert "kíméletlen" bánásmódhoz, beleértve a tolakodó motozásokat és a személyes tárgyak elkobzását. Az őrök szerint viszont az eljárások nem változtak, és a foglyok a figyelemfelkeltés céljával léptek éhségsztrájkba.