A tavaly novemberben hatályba lépett úgynevezett külföldi ügynöktörvény szerint a politikai tevékenységet folytató és külföldi támogatásból működő nem kormányzati szervezeteknek az igazságügyi minisztériumban külföldi ügynökként kell regisztráltatni magukat.

A Golosznál már a törvény életbe lépésekor jelezték, hogy ezt nem teszik meg, mert szerintük nem vonatkozik rájuk a jogszabály. A szervezet számos visszaélést tárt fel az Oroszországban 2011 decemberében tartott parlamenti és 2012 márciusában tartott elnökválasztásokon, amelyeken Vlagyimir Putyin győzött.

Ljudmila Alekszejeva, a moszkvai Helsinki Csoport jogvédő szervezet vezetője is kifejtette nemrég, hogy szerinte a választások megfigyelése nem politikai tevékenység, hanem polgári jog.

Grigorij Melkonyjanc, a Golosz egyik vezetője korábban azt mondta, hogy az ügynöktörvény hatályba lépése óta nem kaptak külföldi támogatást. "Az igazságügyi tárca feljelentésében 2008-ban beérkezett pénzekről van szó, a törvénynek azonban nincs visszamenőleges hatálya" - érvelt az orosz jogvédő.

Oroszországban eddig egyetlen nem kormányzati szervezet sem vetette magát nyilvántartásba külföldi ügynökként.

A Golosz ellen elsőként kezdeményezett közigazgatási eljárást április elején az orosz igazságügyi minisztérium azután, hogy a főügyészség a tárca és az adóhatóság bevonásával az Oroszországban működő nem kormányzati szervezetek tömeges ellenőrzésébe kezdett. Március végétől a hatóságok emberei tekintélyes nemzetközi jogvédő, valamint kulturális tevékenységet folytató szervezeteket is felkerestek.

A Golosz súlyos pénzbüntetését Vlagyimir Putyin élő televíziós műsora, a lakossági kérdések megválaszolása idején szabta ki a közigazgatási bíróság.

MTI / EPA / RIA Novosztyi / Elnöki Sajtószolgálat / Mihail Klimentyev

Az orosz államfő már 2011 decemberében egy hasonló beszélgetős műsorban kijelentette, hogy az ellenzéki megmozdulásokat és szervezeteket külföldről pénzelik.