Goodluck Jonathan államfő az ország északkeleti részén fekvő három szövetségi államra (Adamawa, Borno, Yobe) terjesztette ki a rendkívüli állapotot, ami azt jelenti, hogy növelik az ott állomásozó katonai erők létszámát, ugyanakkor a helyi politikai vezetők a helyükön maradnak.

Az ország törvényei lehetővé teszik a köztársasági elnök számára, hogy a szövetségi államokban szükség esetén felfüggessze tisztségükből az ottani politikusokat, és ideiglenes kormányt nevezzen ki.

A csapatok az említett államokban parancsot kaptak arra, hogy romboljanak le minden olyan épületet, amelyről azt gyanítják, hogy iszlám szélsőségeseknek ad menedéket.

Az utóbbi időben fokozódott a vallási feszültség a több mint 160 milliós Nigériában, amelynek lakossága nagyjából egyenlő arányban oszlik meg a muzulmánok és a keresztények között. Az utóbbi három évben több mint 1600 ember lelte halálát az iszlamista felkelők merényleteiben. Az iszlám harcosok állítólag rendkívül fejlett haditechnikai felszereléssel, például gépjárművekre szerelt légvédelmi ágyúkkal is rendelkeznek.

Márciusban az északnyugati országrész túlnyomórészt muzulmánok lakta kereskedelmi központjának egyik keresztény többségű negyedében 41 ember meghalt, 65 megsebesült, öt luxusautóbusz pedig porrá égett, miután két férfi egy zsúfolt buszba vezetett egy robbanószerrel megrakott személyautót. Goodluck Jonathan államfő elítélte a merényletet, érzékeltetve, hogy "betelt a pohár". Hangoztatta, hogy kormánya folytatja "elszánt harcát a terroristák ellen".

Az elnök keddi rádiós beszédében úgy fogalmazott: úgy tűnik, hogy a lázadók és a terroristák módszeresen próbálják aláásni Nigéria stabilitását.