A jelentések szerint amerikai hírszerzők már 1990-ben a hat tagból álló délszláv államszövetség szétesését vetítették előre. Egy 1990. október 18-i jelentés szerint, amelyet a Glas Srpske című boszniai lap és a Tanjug szerb hírügynökség is ismertetett vasárnap, Szlovénia és Horvátország elszakadásával Jugoszlávia nem tud szövetségi köztársaságként tovább működni, és két éven belül valószínűleg szétesik.

A CIA arról is tájékoztatta Washingtont, hogy Szerbia meg fogja akadályozni a szlovéneket és a horvátokat abban, hogy Jugoszláviából egy lazább államszövetséget, konföderációt hozzanak létre. Az amerikai hírközlés szerint a növekvő nacionalizmus mellett ez okozza majd az ország széthullását. "Nem valószínű, hogy háború tör ki a köztársaságok között, de Jugoszlávia szétesését a népek közötti komoly konfliktusok kísérik majd, amelyek a széthullás után is folytatódnak. Az erőszak intenzív és hosszan tartó lesz" - áll a jelentésben, amely szerint "a szerb elnyomás következtében fegyveres lázadás tör ki a koszovói albánoknál, akiket a montenegrói és a macedóniai albán kisebbség is támogat".

Az amerikai hírszerzők szerint a szerbek és horvátok közötti etnikai megosztottság szempontjából a legnagyobb veszélyt Bosznia-Hercegovina jelenti. "Ennek a köztársaságnak az etnikai keveréke - az összlakosság 40 százaléka muszlim, 32 százaléka szerb, 18 százaléka horvát - mindig is potenciális veszélyforrást jelentett" - áll a jelentésben.

A CIA információi szerint sem az Egyesült Államok, sem európai szövetségesei nem tehetnek sokat azért, hogy megőrizzék Jugoszlávia egységét. Mint írták, "az Egyesült Államoknak kevés lehetősége lesz arra, hogy megőrizze Jugoszláviát, annak ellenére, hogy a múltban mekkora befolyása volt ezen a területen. A tagköztársaságok vezetői viszont kedvezményeket kérnek majd az USA-tól. A szerb és a szövetségi vezetők a területi integritás mellett állnak majd ki, a szlovének, a horvátok és a koszovóiak pedig az emberi jogokra és az önrendelkezésre hivatkozva kérhetnek amerikai segítséget. A Szovjetuniónak csak közvetett befolyása lesz a jugoszláv eseményekre, például nemzetközi fórumokon keresztül.

Az európaiaknak megvannak az eszközeik, de nem fogják azokat a régi Jugoszlávia megmentésére használni. A legtöbbjük, köztük Németország is, hivatalosan a jugoszláv egység megtartása mellett áll majd, de csendben elfogadják a szövetség szétesését" - részletezi a jelentés a várható eseményeket.

Jugoszlávia szétesésének fő oka - a CIA szerint - a köztársaságok egyben tartásáért felelős politikai akarat megszűnése, valamint a nacionalizmus térhódítása, főleg a szerb nacionalizmusé, amelyet Slobodan Milosevic képvisel.

"A párt romokban hever, a hadsereg elveszítette tekintélyét... Még ha a hadsereg egyoldalúan megpróbálná is a szövetség összefogását, a vezetőség is látja, hogy egyedül ezt nem tudnák megoldani, és minden ilyen próbálkozás a Jugoszláv Néphadsereg nemzeti alapú széteséséhez vezetne. Emellett egyelőre nincs, és nem is lesz olyan politikai párt, amely az egységes Jugoszláviáért harcolna, és betöltené azt az űrt, amelyet a jugoszláv állam titóista víziójának összeomlása okozott" - foglalja össze az ország jövőképét a CIA.

A boszniai Nezavisne Novine című napilap egy 1991-es jelentésről számolt be, amely arról szól, hogyan osztotta volna fel Szerbia és Horvátország egymás között Bosznia-Hercegovinát.

A CIA októberben publikálja jelentését a délszláv háborúkról, különös tekintettel a boszniai háborúra. A Klix.ba szarajevói hírportál szerint 300 jelentést tesznek nyilvánossá Bosznia-Hercegovináról, amelyek 1992 és 1995 között készültek. Az eddig titkosnak számító dokumentumokat október elsején várhatóan Bill Clinton volt amerikai elnök ismerteti majd.