Az arckendő tiltásának megszüntetését a török kormány demokráciát erősítő lépésnek mondja, bírálói szerint viszont van bizonyíték arra, hogy Ankara szorgalmazza az iszlám szokásokat. A tilalom csaknem 90 éven át volt érvényben, még a Török Köztársaság megalakulásának kezdetéről származott. Amiatt, hogy nem fedhette el arcát a közhivatalokban, sok nő meg sem próbálkozott állami munkahelyen elhelyezkedni.

Az öltözködési szabadság szélesítése nem vonatkozik a hadseregre és az igazságszolgáltatásra: ott még mindig kötelező a kendőzetlen öltözködés, az arc fedetlensége.   

Az arckendő egyébként parázs vita Törökországban az egyházi és a világi elit között. Utóbbiak Tayyip Erdogan miniszterelnök szemére vetik, hogy aláássa a köztársaság világi alapjait, amelyeket még Kemal Atatürk rakott le. Erdogan hívei viszont - főleg az ország konzervatív központjának számító Anatóliai szülöttei - azt hangoztatják, hogy Erdogan csupán helyreállítja az egyensúlyt és biztosítja a muszlim többség számára a vallásgyakorlás szabadságát.

A kendőzetlenség előírásának eltörlése része annak a reformprogramnak, amelyet a török miniszterelnök a múlt héten jelentett be. A program nagyrészt a törökországi kurd kisebbség jogainak támogatását szolgálja egyebek közt a választási rendszer változtatásaival, a nyelvhasználati jogok révén. A reformok engedélyezik, hogy falvak eredeti kurd nevüket viseljék. 

Ugyancsak a reform részeként és ugyancsak keddtől kezdődőn már nem kötelező a törökországi állami általános iskolákban minden hét elején a tanulóknak a hazafias eskütétel.