A szerdai manőver révén a Juno sebessége 140 ezer kilométer per órára növekedett, hogy átsegítse az űrszondát a kisbolygóövön. A hintamanőver során a Juno 560 kilométeres közelségbe került a Földhöz a dél-afrikai partok közelében.

A NASA 2011 augusztusában indította el a Junót, amely öt éven át vándorol a Naprendszeren keresztül, hogy 2,74 milliárd kilométeres utat megtéve, 2016. július 4-én Jupiter körüli pályára álljon.

A szerkezet nem sokkal a hintamanőver után biztonsági üzemmódba kapcsolt, a NASA mérnökei még nem tudják, miért. A Juno ez idő alatt is kapcsolatban van a földi irányítókkal, de működése korlátozott. A váratlan esemény mindazonáltal nem ad okot komolyabb aggodalomra a NASA szerint.

Küldetése során a napelemekkel működtetett űrszonda sokkal közelebb kerül a Naprendszer legnagyobb bolygójához, mint a Galileo: mindössze 5000 kilométer magasságban fog keringeni poláris pályára állva a bolygó felett, és legalább egy évig vizsgálja a Jupiter mágneses terét, magját és vastag felhőtakaróval borított légkörét. Az űrszonda eddig két kulcsfontosságú manővert hajtott végre, amelyek során rövid időre beindította fő hajtóművét.

A két korábbi manőverrel a Föld felé irányították a Junót.

A most alkalmazott gravitációs hintamanőver egy égitest gravitációs mezejének és sebességkülönbségének felhasználása egy űreszköz pályájának megváltoztatására. Segítségével az űrszondák kevesebb tüzelőanyag felhasználásával, rövidebb idő alatt érhetnek a Naprendszer távolabbi égitesteihez.

Az amerikai űrkutatási hivatal és az Európai Űrügynökség (ESA) szerint az Ausztráliában és Spanyolországban lévő földi irányítók jelet fogtak az űrszondától nem sokkal azután, hogy az elhaladt bolygónk közelében.

Annak ellenére, hogy az állami finanszírozás hiányában bekövetkezett részleges leállás miatt a NASA alkalmazottjainak jelentős részét kényszerszabadságra küldték, és emiatt nem frissül a hivatal internetes oldala és Twitter-profilja, az űrügynökség missziói folytatódnak.

A hét elején állt Hold körüli pályára a NASA LADEE nevű új robotszondája, amelyet szeptember elején indítottak útnak a Hold felszíni talajrétegét képező és a szakemberek számára még ma is sok fejtörést okozó holdi por tanulmányozására.