A Haiyan tájfun a klímaváltozás veszélyeinek újabb bizonyítéka. Tény, hogy a mostanihoz hasonló viharok egyre gyakoribbak és erősebbek – nyilatkozta kedden a német közszolgálati rádióban Klaus Töpfer, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) korábbi vezetője, volt környezetvédelmi miniszter.

Az El Mundo spanyol napilap keddi cikke arra emlékeztetett: bár az ENSZ szakértői szerint a globális felmelegedés nincs közvetlen összefüggésben a tájfunok és forgószelek kialakulásával, azok kiterjedésének növekedéséhez hozzájárul. 

AFP / Noel Celis

A spanyol lap arra is rámutatott, hogy a Fülöp-szigeteken a szegénység is nagyban felerősítette a vihar pusztítását, a rossz minőségű épületek képtelenek voltak átvészelni a természeti csapást. Bár a Fülöp-szigeteki hatóságok megtettek minden tőlük telhetőt, a tájfun ereje meghaladta az emberi tűrőképesség határát.

A Dagsavisen norvég napilap azt írta kedden: klímakutatók szerint egyre erősebb orkánokkal és tájfunokkal kell számolni a jövőben, ami az óceánok hőmérséklet-növekedésének számlájára írható. A lap arra is figyelmeztetett, hogy a fejlett országok pénzügyi segítsége nélkül a szegényebb államok – mint például a Fülöp-szigetek – képtelenek megvédeni magukat az extrém időjárással szemben, holott a következő években nagy valószínűséggel újabb csapásokkal kell szembenézniük. A legfontosabb a klímakatasztrófa megállítása, mielőtt túl késő lesz – írta a norvég lap.

A Fülöp-szigetekre a múlt héten lecsapó Haiyan tájfun minden idők egyik legerősebb vihara volt, a széllökések helyenként elérték a 378 kilométeres óránkénti sebességet is. A természeti csapás a hatóságok összesítése szerint legalább kétmillió embert érintett, egyes félelmek szerint a tízezret is meghaladhatja a halálos áldozatok száma, települések tucatjai váltak a földdel egyenlővé.