Az Utolsó esély 2 nevű akció a vártnál eredményesebb, július óta száznál is több feltételezett náci háborús bűnösről kaptak már adatokat a lakosságtól, ezért a köztéri hirdetéseket Berlin, Hamburg és Köln után kihelyezik Drezdában, Frankfurtban, Lipcsében, Magdeburgban, Münchenben, Nürnbergben és Stuttgartban is - mondta hétfőn Münchenben Efraim Zuroff, az intézmény igazgatója. 

A plakáton az auschwitzi haláltábor bejárata látható egy fekete-fehér felvételen, valamint egy szöveg, amely szerint "késő, de nem túl késő" felelősségre vonni a náci háborús bűnösöket. A nyomravezetők 25 ezer euró jutalmat kapnak - olvasható a hirdetéseken.

Eddig összesen 285 bejelentést tettek a Simon Wiesenthal Központnál. Ezek alapján 111 személyt azonosítottak. Legnagyobb részük, több mint nyolcvan ember Németországban él. A központ kutatói négy ügyet átadtak az illetékes német nyomozóhatóságnak. Büntetőeljárás egyelőre egyik esetben sem indult.

Az ügyészségnek átadott németországi esetekben érintett feltételezetett háborús bűnösök életkora 85-90 év körül van. Egyikük a központ ismeretei szerint részt vett az 1944-es oradouri tömeggyilkosságban - amelyben a náci párt fegyveres alakulata, az SS tagjai megölték a franciaországi település 642 lakosát -, egy másik személy, egy nő pedig táborfelügyelő volt az auschwitz-birkenaui haláltáborban - mondta Efraim Zuroff. Részleteket az ügyészségi vizsgálatra hivatkozva nem közölt. 

Az első Utolsó esély program 2002-ben kezdődött Kelet-Európában, 2003-ban Ausztriában és 2005-ben Németországban. Az akciók során nagyjából ötezren fordultak a Simon Wiesenthal Központhoz. A tőlük származó információk alapján 655 személlyel kapcsolatban kezdtek adatgyűjtést, és végül 103 ügyet átadtak az illetékes nyomozóhatóságoknak. Nyolc esetben büntetőjogi eljárás indult. 

Az újabb próbálkozást az úgynevezett Demjanjuk-ügyben 2011-ben hozott ítélet motiválta, amely megváltoztatta a nácik által elkövetett háborús bűncselekmények jogi megítélését. Korábban a tettesek felelősségre vonásához bizonyítani kellett a részvételt legalább egy gyilkosságban, John Demjanjuk, a sobibori haláltábor őre ellen viszont úgy emeltek vádat, hogy egyetlen gyilkosságot sem lehetett rábizonyítani.

A müncheni tartományi bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez nem is szükséges, hiszen éppen a lágereket őrző személyzet munkája tette lehetővé a náci haláltáborokban elkövetett tömeggyilkosságokat. A bíróság ennek alapján ítéletében kimondta, hogy Demjanjuk bűnsegéd volt 27 900 zsidó fogoly meggyilkolásában.