szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Komoly, a birodalom további sorsát nagyban befolyásoló hibát követett el a brit vezetés, mikor 1914-ben belépett az első világháborúba - állítja egy tekintélyes történész. Niall Ferguson szerint Nagy-Britannia megtehette volna, hogy kivár, és még az sem rengette volna meg tengeri és pénzügyi erejét, ha a kontinensen győznek a németek. Nagy-Britanniában élénk vita dúl arról, hogyan is értelmezzék a száz évvel ezelőtti kitört háborút: félresikerült mészárszékként, vagy jogos, dicsőséges hadjáratként.

Nagy-Britannia belépése az első világháborúba „a modern történelem legnagyobb hibája volt” – állítja Niall Ferguson brit történész, a Harvard Egyetem professzora, akivel a BBC History Magazine című műsora készített interjút. Ferguson szerint hamis az a vélekedés, hogy a német nagyhatalmi törekvések kényszerítették Nagy-Britanniát a hadba lépésre. „Britannia valójában együtt élhetett volna egy német győzelemmel. Mi több, az lett volna az érdeke, hogy kimaradjon [a háborúból] 1914-ben” – mondta a történész.

Az első világháború kitörésének századik évfordulójához közeledve Nagy-Britanniában is kiújult a vita arról, szükségszerű és helyes volt-e a hadba lépés. A vitát Michael Gove, konzervatív párti oktatási államtitkár robbantotta ki, aki január elején a Daily Mail című lapban azt írta: ideje leszámolni azokkal a „baloldali mítoszokkal”, amelyeket egyebek mellett a Fekete Vipera című szatirikus sorozat is erősített, és amelyek szerint az első világháború „félresikerült mészárszék” volt. Gove szerint valójában igazságos háború volt, ami a német elit hibájából robbant ki, a katonák pedig „öntudatos hittel” harcoltak a királyért és a hazáért.

Brit tank az első világháborúban
AFP / Yazid Medmoun

Niall Ferguson viszont azt mondja: nagyon csábító ugyan az az érvelés, hogy Nagy-Britannia belekényszerült a háborúba, de nem állja meg a helyét. A szigetország 1914-ben nagyon hasonló helyzetbe került, mint bő száz évvel korábban, a napóleoni háborúk idején, mikor a francia seregek foglalták el szinte egész Európát. Az akkori brit vezetés sokáig nem küldött szárazföldi csapatokat a kontinensre, először csak a Spanyolországban és Portugáliában dúló, úgynevezett félszigeti háborúba avatkozott be 1808-ban.

„Stratégiailag, ha Britannia nem lépett volna a háborúba 1914-ben, még megmaradt volna a lehetőség, hogy beavatkozzon később” – mondta Ferguson, aki szerint a hadba lépés túl korai volt, az ország pedig teljesen felkészületlen. „Felállítani egy hadsereget, többé-kevésbé a semmiből, és harcba küldeni a németek ellen, ez volt a katasztrofális veszteségek receptje. És ha valaki azt kérdezné, ez volt-e a legjobb módja annak, hogy Nagy-Britannia reagáljon a császári Németország által jelentett kihívásra, azt kell mondanom: nem” – fogalmazott a Harvard professzora, utalva arra, hogy az 1914-ben Franciaországba átdobott csapatok az év végére lényegében megsemmisültek.

Ferguson úgy véle, még ha Németország le is győzte volna Franciaországot és Oroszországot, komoly kihívást jelentett volna neki működtetni egy német uralom alatt álló Európát, tengerészeti és pénzügyi szempontból pedig még mindig sokkal gyengébb maradt volna, mint Nagy-Britannia. A történelem azonban úgy alakult, hogy a háború ára a győztesek számára is katasztrofális lett, és az egész Brit Birodalom sokkal gyengébb állapotban került ki a konfliktusból, mint volt korábban. Az emberveszteség (közel egymillió halott és 1,6 millió sebesült) és a hatalmas adósság mély nyomot hagyott az ország katonai képességein, illetve a gazdaságán is.

„Szimpátiát kell persze éreznünk a férfiak iránt, akik, mint a nagyapám is, harcoltak az első világháborúban, mert a szenvedéseik alig elképzelhetők” – mondta Ferguson, de szerinte aggodalommal kell eltöltsön bennünket, hogy az európai államok vezetői képesek voltak meghozni a döntéseket, amik a szörnyű mészárláshoz vezettek. A professzor szerint 1914-ben jól hangzott és jól hangzik ma is, hogy a becsület megkövetelte a hadba lépést – Nagy-Britannia garantálta Belgium függetlenségét –, de azért mégiscsak nagy hagyományai voltak Britanniában a reálpolitikának, és sokkal jobban jártak volna, ha saját érdekeiket nézik, nem pedig az aláírt szerződést.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!