A háromnapos görögországi útja végén a német államfő görög kollégájával, Karolosz Papuliasz elnökkel látogatott el az ország északnyugati részén fekvő Lingiádész faluba. Gauck koszorút helyezett el a mészárlás áldozatainak állított emlékműnél, és úgy fogalmazott: "Szégyennel és fájdalommal kérek Németország nevében bocsánatot a meggyilkoltak családjaitól. Meghajtom fejem a szörnyűséges bűntettek áldozatai előtt." Német katonák 1943-ban nyolcvan embert gyilkoltak meg a görögországi faluban.

Gauck hozzátette: ki szeretné mondani, amit "a tettesek és sok politikailag felelős nem akart vagy tudott kimondani a háború után: ami történt, az kegyetlen jogsértés volt".

"Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy soha ne merüljön feledésbe az, aminek nem szabadott volna megtörténnie" – mondta a német államfő.

Gauck ezúttal nem tért ki a görögök által hangoztatott jóvátételi követelésekre. Athén tavaly vetette fel újra, hogy jóvátételt követel Németországtól.

Németország 1960-ban 115 millió márkás jóvátételt fizetett Görögországnak, ezért Berlin álláspontja szerint a kérdést már rendezték. Ugyanakkor a görög kormány a korábban kifizetett összeget csupán a teljes jóvátétel első részletének tekinti.

Berlin a görög kormánytól a nemzetközi pénzügyi segítségért cserébe elvárt megszorító intézkedések hajthatatlan szószólója. A súlyos gazdasági válsággal és megszorításokkal küzdő Görögországban az elmúlt években jelentősen erősödött a németellenesség, és a sajtó gyakran von párhuzamot a náci Németország és a Görögországot most takarékosságra kényszerítő berlini vezetők között. Gauck háromnapos látogatása éppen ennek az ellenséges hangulatnak az enyhítésére irányul.

Az út befejezéseként a német államfő ellátogat Joáninába, a tartomány központjának zsinagógájába, hogy holokauszt-túlélőkkel találkozzon.