Frank-Walter Steinmeier a Bild am Sonntag című lapnak azt mondta: nem szabad lebecsülni az ukrajnai válság enyhítését célzó genfi megállapodást. Az kezdettől fogva "világos volt, hogy a nyilatkozat révén nem áll helyre rögtön a béke Ukrajnában" - emelte ki, hozzátéve, hogy a következő lépés az egyezményben foglalt előírások végrehajtása az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői missziójának támogatásával.

Németország az EBESZ kelet-ukrajnai tevékenységét "személyi és pénzügyi" hozzájárulással is segíti, és szorgalmazza, hogy a megfigyelők létszámát minél hamarabb emeljék fel a maximálisan engedélyezett 500-ra - mondta Steinmeier.

Azzal kapcsolatban, hogy Barack Obama amerikai elnök és Ursula von der Leyen német védelmi miniszter az eddiginél keményebb büntetőintézkedésekkel fenyegeti Oroszországot, a német diplomácia vezetője azt mondta: "a szankciókról szóló vitát már lefolytattuk a lehető legnagyobb alapossággal". Megjegyezte: "néha azt kívánom, bárcsak ugyanaz az elkötelezettség mutatkozna meg a helyzet további elmérgesedésének elkerüléséről szóló diskurzusban, mint a szankciókról szóló vitában".

Hangsúlyozta: most a genfi megállapodás végrehajtására kell törekedni, ami "nem egyszerű", hiszen a konfliktusnak vannak szereplői, akik "nem hallgatnak sem Kijevre, sem Moszkvára", de mindenképpen meg kell ragadni "a Genfben kiharcolt esélyt a konfliktus rendezésére", mert "nem lesz már sok lehetőségünk a békés rendezésre".

Genfben az amerikai, az orosz és az ukrán külügyminiszter, valamint az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője kötött megállapodást az ukrán válság kezeléséről. A csütörtökön aláírt négyoldalú megállapodás szerint le kell fegyverezni az illegális fegyveres alakulatokat, ki kell üríteni a megszállt épületeket, utcákat, tereket, és széles körű nemzeti párbeszéd révén ki kell dolgozni egy új alkotmányt. A folyamatot az EBESZ megfigyelői missziójának támogatásával kell véghezvinni.

Beerősödött a kémkedés

Közben a német alkotmányvédelmi hatóság fokozott orosz hírszerzési aktivitást tapasztal, a szervezet szerint Moszkva az ukrajnai válság miatt a Nyugattal kialakult konfliktusban egyre inkább támaszkodik a polgári külföldi hírszerzésre (SZVR), amelynek németországi próbálkozásait rendkívüli naivitással fogadják a megkörnyékezett személyek - írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap. A belső elhárításért felelős alkotmányvédelmi hatóság (BfV) becslése szerint a berlini orosz nagykövetség munkatársainak nagyjából egyharmada az SZVR-nél kiképzett hírszerző. A feladatuk pedig az, hogy minisztériumi alkalmazottak, alapítványi szakértők vagy politikusok munkatársainak bizalmába férkőzzenek és belső információkat szerezzenek a német külpolitikáról, gazdaságpolitikáról, uniós ügyekről, a NATO-ról, német hadiipari, vagy éppen technológiai cégekről.