Orbán Viktor európai öltözetbe bújt Vlagyimir Putyin? címmel közölt elemzést a Libération című francia baloldali lap. A szerző  szerint "a nacionalizmus kártyája a fő eszköze" Orbán Viktornak, a határon túli magyarok sorsa a kormány retorikájában 2010-es megválasztása óta központi helyet foglal el, s amikor május 10-i beiktatási beszédében a határon túli magyarok autonómiához fűződő jogáról szólt, akkor Kijev szempontjából explicit módon Moszkva példáját követte. Az elemzés párhuzamot vont a magyar kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök között: a lap szerint az erős hatalom iránti vágyon kívül ideológiai azonosságok is megfigyelhetők a két politikusnál.

Példája szerint a házasság "egy férfi és nő közötti életközösségként" való meghatározása az új magyar Alaptörvényben a "homoszexuális propaganda" oroszországi betiltására rímel. Az is közös náluk a lap szerint, hogy az orosz, illetve a magyar identitás alapjaihoz való visszatérést a nemzetet összekovácsoló erőnek tekinti. Mindketten elutasítják a nyugati beavatkozást: Putyin az Amerikából, Orbán az IMF-től és az EU-tól érkezőt. A szerző, Grégoire de Chabalier szerint miközben Magyarország "a szuverenizmusnak egyfajta európai laboratóriumává alakul át", Orbán kötéltáncon egyensúlyoz: Budapesten szuverenista, Brüsszelben pedig Európa-barát.    

"Mit akar valójában Orbán Viktor?"

A román Adevarul című lap "Mit akar valójában Orbán Viktor" címmel arról ír, hogy csak a forrófejűek hihetik azt, hogy a miniszterelnök autonómiapárti kijelentései Ukrajna szétszakításának szándékát takarják. Eva Galambos cikkében úgy véli, Orbán Viktor ugyanúgy reálpolitikus, mint a többi államférfi, és "tudja, hol kell megállni", nem támaszt területi követeléseket szomszédaival szemben. A szerző szerint a miniszterelnök az autonómia különböző formáit támogató megszólalásai belpolitikai indíttatásúak, amelyekkel elsősorban a Jobbik, „a Fidesz nagy riválisa” miatt hangzottak el.

Galambos visszautasította azokat a véleményeket, miszerint a Fidesz egy "halkabb Jobbik", és hangsúlyozta, hogy bár a Fidesz átvett témákat a Jobbiktól, mégiscsak egy európai és demokratikus pártnak tartja magát. Úgy véli, Orbán Viktor célja jelenleg az, hogy megszabaduljon riválisától, a Jobbiktól, ezt pedig két módszerrel szeretné elérni: egyrészt átveszi a Jobbik fő témáit, például nagy hangsúlyt fektet a határon túli magyarokra, másrészt kompromittálja a  rivális pártot, például a Kovács Béla-üggyel.

"Lehet, és kell is változtatni"

Orbán Viktor kormányfő a múlt héten Pozsonyban zajlott Globsec kül- és biztonságpolitikai konferencián az energiabiztonsággal összefüggésében elmondott szavait kommentálta egyik cikkében az Új Szó szlovákiai magyar nyelvű lap szerdán. A pozsonyi Globsec biztonság- és külpolitikai konferenciát kétség kívül Orbán Viktor hozta lázba, aki (az energiabiztonság és a gázkérdés kapcsán) arról beszélt, amit sokan gondolnak, de nemigen merik kimondani – vélekedett a lap ukrán és orosz témákra specializált vendégkommentátora Jarábik Balázs.

A cikkíró szerint a magyar kormányfő, az ismételten megszerzett alkotmányos többség miatt, a többi visegrádi miniszterelnöktől eltérően "nyugodtan beszélhet a valós helyzetről", arról is, hogy a visegrádi országok a gázellátásban továbbra is "az oroszok gatyamadzagján lógnak". Megjegyzi: ezen "lehet, és kell is változtatni", de a helyzetre jelenleg inkább a pózolás mint az aktív politika jellemző. Ennek példájaként a lap Lengyelországot hozza fel, amely "két éve próbálja elhitetni, hogy az ottani palagáz majd kisegít" pedig jól tudja, hogy annak több mint 90 százaléka nem termelhető ki a többit pedig talán meg sem éri kitermelni. 

"Eddig, és ne tovább, a Fidesz-kormány mindig visszakozott"

A Die Welt című német konzervatív lap és az ARD közszolgálati televízió az európai parlamenti (EP-) választások alkalmából készített uniós körképének részeként közölt a magyarországi politikai-társadalmi helyzetet elemző írást, illetve riportot szerdán. A Die Welt a nyomtatott kiadásában Az Európai Unió mint vészfék címmel közölte Boris Kálnoky írását, aki szerint Magyarországon gyengült a fékek és ellensúlyok rendszere, és erősödött a kormány hatalma. Ugyanakkor az EU "részben átvette" a fékek és ellensúlyok rendszerének funkcióját, amelyet "néha-néha elég hatékonyan" tölt be. 

Amikor az EU kimondta, hogy "eddig, és ne tovább, a Fidesz-kormány mindig visszakozott" – írta Kálnoky. Úgy vélte, hogy a budapesti vezetés az EU-val folytatott viszonyban mindenekelőtt a határok kitapogatására törekedett. Orbán Viktor "olyan messzire ment el, amennyire csak lehetett, de egy lépéssel sem tovább" – írta. A cikk egy változata az online kiadásában is megjelent.

"Agymosás a népnek?"

Az ARD Európai túra: Magyarország – Agymosás a népnek? címmel közölt budapesti riportot a reggeli magazinműsorában. Az anyaghoz szerkesztett bevezető szerint Magyarországon az ország "sötét múltját elhallgató" emlékművek és "a történelmet meghamisító tankönyvek" jelennek meg, "kirúgnak kritikus újságírókat" és hajléktalanokat "űznek el a városból".

A riportban a szerkesztő hangsúlyozta: mindez azt mutatja, hogy a kormány "a tetszése szerint alakítja át a világot", és a látogatónak a budapesti állapotok alapján az a benyomása keletkezik, hogy "ez így is marad, amíg a magyar polgárok saját maguktól nem akarnak változtatni semmin".