Thomas de Maiziere belügyminiszter szerdai berlini sajtótájékoztatóján a szövetségi alkotmányvédelmi hatóság (BfV) - a belső elhárítás - 2013-as jelentését ismertetve hangsúlyozta, hogy a Szíriából és Irakból visszatérő harcosok "halálos veszélyt" jelentenek. A brüsszeli zsidó múzeumnál májusban elkövetett merénylet megmutatta, hogy egy "absztrakt veszélyforrásból véres valóság lett" - mondta a miniszter. 

A négy halálos áldozatot követelő merénylet - amelynek feltételezett elkövetője egy Szíriából visszatért francia állampolgárságú iszlamista - azt is megmutatta, hogy egyénileg kitervelt és végrehajtott támadásokkal is számolni kell, ezeket az egyszemélyes terrorakciókat pedig jóval nehezebb megakadályozni, mint a terrorista szervezetek, hálózatok tervezett támadásait - emelte ki a német belügyminiszter. Jelenleg valamennyi fenyegetettség közül az iszlamista terror veszélye a legsúlyosabb - tette hozzá Hans-Georg Maassen, a BfV elnöke.

A BfV adatai szerint 2014 elejéig nagyjából 270 iszlamista utazott Németországból Szíriába, hogy harcoljon az Aszad-rezsim ellen vagy más módon támogassa az ellenállást. Többen közülük már visszatértek.

Thomas de Maiziere elmondta: Németország fenyegetettségét növeli, hogy a nyugat-európai származású vagy illetőségű iszlamisták jellemzően Németországon keresztül térnek vissza a közel-keleti válsággócokból. A brüsszeli merénylet feltételezett elkövetője is Németországba utazott Szíriából, a frankfurti repülőtéren ki is hallgatták, majd elengedték.

A muzulmán szélsőségek egyes irányzatait tekintve a szalafizmus terjed a legdinamikusabban. Az iszlám jogrend alapján működő állam kiépítésére törekedő és a világi államot elutasító irányzat híveinek száma 2013-ban 5500-ra emelkedett az egy évvel korábbi 4500-ról. Ebbe a csoportba beletartozik az erőszaktól elzárkózó, úgynevezett politikai szárny és a kisebbséget alkotó "dzsihádista" frakció is - áll a jelentésben, amely szerint valamennyi irányzatot együttvéve 43 ezerre tehető a szélsőséges iszlamista nézeteket valló személyek száma Németországban.

A BfV jelentése szerint a szélsőjobboldali szellemiségű csoportok összlétszáma tavaly tovább csökkent, számuk 20 ezer körülire tehető, míg egy évvel korábban nagyjából 22 ezren voltak. Ugyanakkor a szélsőjobboldali indíttatású, idegenellenes erőszakos bűncselekmények száma 20 százalékkal nőtt, 393-ról 473-ra emelkedett.

2013 jellemző trendje, hogy az újnáci csoportok, egyesületek helyett informális hálózatokba szerveződve tevékenykednek, ami ugyancsak megnehezíti a felderítést. A szélsőbaloldali csoportok létszáma is csökkent, 29 400-ról 27 700-ra, a szélsőbaloldali indíttatású erőszakos bűncselekmények száma viszont igen nagy mértékben, 26,7 százalékkal nőtt és így elérte az 1100-at. Ezen belül a rendőrök elleni erőszakos bűncselekmények száma 34,2 százalékkal, a szélsőjobboldali vagy feltételezett szélsőjobboldali személyek és csoportosulások elleni erőszakos támadások száma 39,8 százalékkal nőtt.