A bírói testület ezzel elvileg korlátozta Obama mozgásterét abban, hogy önálló intézkedésekkel próbálja meg áthidalni a Fehér Ház és a kongresszus közötti ellentétek miatt kialakult bénultságot. Az elnök egyébként azért döntött úgy két évvel ezelőtt, hogy törvénykezési szünetben nevez ki embereket, mert a szenátusi republikánusok ellenállása miatt nem volt meg a megerősítésükhöz szükséges kvóta.

Obama arra hivatkozott akkor, hogy az alkotmány értelmében az elnöknek jogában áll ideiglenes kinevezésekről dönteni, ha a szenátusban törvénykezési szünet van. A bíróság ebben az érvelésben azt kifogásolta, hogy a szövetségi felsőházban a kérdéses időszakban hivatalosan nem volt szünet, mert a szenátorok háromnaponta tanácskoztak.

Az elnök szerint ezzel szemben a felsőház valójában szabadságon volt és a háromnaponkénti üléseket csak látszatból tartották a szenátorok – így akarták megakadályozni, hogy fel tudja tölteni a régóta megüresedett posztokat. Ezt az okfejtést a legfelsőbb bíróság elutasította.

A törvénykezési szünetekben történt kinevezésekről hozott ítéletnek pillanatnyilag csekély a jelentősége, mert a szenátusi demokrata többség a házszabály megváltoztatásával megnehezítette a republikánus ellenzék számára a kinevezések obstrukcióját. A verdikt súlya abban az esetben válhat érezhetővé, ha a republikánusok a novemberi "félidős" választások alkalmával többségbe kerülnek majd a szenátusban is.

Egy republikánus többségű szenátus meg tudná ugyanis akadályozni a bírók és a független szövetségi intézmények vezetőinek kinevezését. Az elnöknek ebben az esetben kizárólag a kormányzati szintű intézmények vezetői posztjainak ideiglenes betöltésére lenne lehetősége.

A törvénykezési szünetben történt kinevezések ugyanakkor két évnél hosszabb ideig nem maradhatnak hatályban.