Őrizetbe vették Nicolas Sarkozyt
Kedd reggel őrizetbe vették Nicolas Sarkozy volt francia elnököt – írja a Le Monde. A hatóságok azt gyanítják, az elnöksége idején, és azóta is egy informátori hálózatot működtetett a rendőrségen és a bíróságokon, hogy tudja, mikor készül vizsgálat a hozzá közel állók ellen.
Nicolas Sarkozy volt francia elnököt őrizetbe vették kedd reggel – írja a Le Monde. A politikust egy befolyással való visszaélés és nyomozási titok megsértésével kapcsolatos vizsgálat miatt vették őrizetbe. A nyomozás már február óta tart.
A lap azt írja, Sarkozy reggel 8 óra előtt nem sokkal érkezett a Párizs melletti Nanterre-ben található igazságügyi rendőrség korrupció elleni küzdelemmel és adóügyi bűncselekményekkel foglalkozó hivatalának irodájába, ahol kihallgatják. A francia törvények értelmében 24, vagy legfeljebb 48 órára lehet őrizetbe venni valakit vádemelés nélkül.
Hétfőn Nicolas Sarkozy ügyvédjét, Thierry Herzogot, valamint két bírót is őrizetbe vettek ugyanezzel az üggyel kapcsolatban. A volt elnök, ha bűnösnek találják a hivaqtali visszaélés vádjában, legfeljebb öt év börtönre és 500 ezer eurós bünttésre számíthat.
A Le Monde még márciusban azt írta, a nyomozók egy olyan informátori "hálózatot" fedeztek fel, amely az igazságszolgáltatási szerveken és a rendőrségen belül működött azért, hogy Nicolas Sarkozy elnököt és a hozzá közel állókat értesítse az őket fenyegető eljárásokról.
A nyomozás részeként a hatóságok megfigyelték Nicolas Sarkozy és több rokona telefonbeszélgetéseit is 2013 szeptembere óta. A lehallgatásokból kiderült, hogy Sarkozy és ügyvédje, Thierry Herzog összejátszott a szintén letartóztatott Gilbert Azibert bíróval, aki meggyőzte a kollegáit arról, hogy Sarkozy javára döntsenek bizonyos nagy horderejű és vitás perekben. Azibert a segítségért cserébe állítólag ahhoz szerette volna megnyerni Sarkozy támogatását, hogy a Monacói Hercegségben kapjon egy pozíciót. A telefonbeszélgetésekből derült ki az is, hogy Sarkozynak és ügyvédjének számos segítője volt mind a bíróságokon, mind a rendőrségi vezetésben.
| Vitatott bírósági döntés |
Sarkozy elnöksége idején, 2007-ben került sor a bírósági döntésre Bernard Tapie milliárdos marseille-i üzletember és a Crédit Lyonnais közötti perben, amely az Adidas 1992-es eladása óta húzódott. A döntőbíróság döntése értelmében a pert Tapie nyerte, aki még 403 millió eurós állami kompenzációban is részesült. Az üggyel kapcsolatban több kérdés is felmerül: érthetetlen, hogy miért döntőbíróság döntött az ügyben a rendes bírósági eljárás helyett, kérdéses, hogy valóban függetlenek voltak-e a bírák, és egyelőre tisztázatlan, hogy az elnöknek és a kormánynak milyen szerepe volt a döntés meghozatalában. Az állami kártalanítás ügyében egyébként már öt embert vád alá helyeztek, a szálak pedig Christine Lagarde-ig, az IMF jelenlegi elnökéig nyúlnak, ő volt ugyanis a pénzügyminiszter a kérdéses per és a kártérítés idején. A hatóságok azt gyanítják, hogy azért vitték a – gyorsabb – döntőbíróság elé az ügyet, hogy minél hamarabb kifizethessék Tapie-nak a 400 millió eurós kártérítést, hogy Sarkozy így hálálja meg az üzletember támogatását az elnökválasztási kampányában. |
Sarkozyt egyébként több ügy miatt is lehallgatták, ezeknek csupán egyike volt az ismeretlen tettes ellen indított korrupcióval, befolyással visszaéléssel, hamisítással, közjavakkal visszaéléssel, pénzmosással és bűnpártolással kapcsolatos nyomozás.
A hatóságok emellett azt gyanítják, hogy Sarkozy 2007-es – sikeres – elnöki kampányát Moammer Kadhafi líbiai diktátorhoz köthető forrásokból pénzelte, a lehallgatásokból pedig az is kiderült, hogy a volt elnök az ezzel kapcsolatos nyomozás állásáról is folyamatos tájékoztatást kapott. Tavaly júniusban állítólag Sarkozy személyesen telefonált ez ügyben az informátorainak.
Nicolas Sarkozy 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke, előtte 2005 és 2007 között belügyminiszterként, egy rövid ideig 2004-ben pedig pénzügyminiszterként, a kilencvenes években költségvetési miniszterként is dolgozott.
Sarkozy pártja, a konzervatív UMP egyébként novemberben tartja tisztújítását, a volt elnök pedig indulni akart a pártelnöki posztért. Ha vádat emelnek ellene, az elvághatja a karrierjét és a politikába visszatérését.
A francia kormány szóvivője közölte, az igazságszolgáltatásnak végig kell folytatnia a vizsgálatot, Nicolas Sarkozy pedig ugyanúgy felelősségre vonható, mint bárki más. A jobboldali politikusok, Sarkozy párttársai Twitter-üzeneteikben és közleményeikben kiakadtak a volt elnököt érő bánásmódon, és közölték, ez az igazságszolgáltatás politikai felhasználása. Egy európai parlamenti képviselő tüntetést akar szervezni Sarkozy mellett, de olyan képviselő is akadt, aki úgy vélte, a bíróknak végig kell vinnie az eljárást.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
