A hírportál szerint a külügyminisztérium az összes berlini nagykövetséghez szóbeli jegyzéket intézett, felszólítva a partnereket, hogy küldjék meg a Németországba telepített aktív hírszerzők névsorát, beleértve a kulturális intézetekben, konzulátusokon és a Németországban állomásozó csapatok mellett dolgozó titkosügynököket.

A tárca szerdai - a diplomáciában rendkívül súlyosnak számító - lépése annak a frusztrációnak tulajdonítható, amelyet az amerikai kormány váltott ki a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtő tevékenységének lelepleződése körüli ügyek kezelésével. Washington ugyanis eddig még arra sem volt hajlandó, hogy legalább a hivatalosan a hírszerző szervek állományába tartozó németországi személyeket megnevezze - írta a Spiegel Online. A portál értesülését a német külügyminisztérium nem cáfolta.

A berlini vezetés azóta érdeklődik élénken az amerikai nagykövetség titkosszolgálati tevékenysége iránt, hogy tavaly az NSA-tól kiszivárogtatott anyagokból kiderült, hogy a német főváros kormányzati negyedében álló épületben egy nemzetbiztonsági szakszolgálat a környék  digitális kommunikációját - például a mobiltelefonon folytatott beszélgetéseket - megfigyelő központot üzemeltet. Egyebek mellett kiderült, hogy legkésőbb 2002-től lehallgatták az akkori német kancellár, Gerhard Schröder, majd 2005-től Angela Merkel hivatali mobilját is. Egyedül Merkelről több mint 300 jelentés készülhetett a kiszivárogtatott iratok tartalmát ismerő sajtóorgánumok beszámolói szerint.

A kormány kezdetben igyekezett barátilag kezelni az ügyet, így például az alkotmányvédelmi hivatal (BfV) - a belső elhárítás - elnöke levélben kért tájékoztatást az amerikai nagykövettől arról, hogy hány hírszerző dolgozik diplomata státusban Németországban, de a nagykövet nem osztotta meg ezt az információt a BfV elnökével és az amerikaiak Berlin más próbálkozásaira is hasonlóan makacs elzárkózással reagáltak - írta a Spiegel Online.

A Washingtonhoz fűződő viszonyt tovább terhelte, hogy július elején a védelmi minisztérium egy alkalmazottja és a szövetségi hírszerző szolgálat (BND) egy munkatársa ellen ügyészségi eljárást kellett indítani, mert felmerült a gyanú, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) dolgoztak. 

A kormány az új, éles hangnemmel nyomást akar gyakorolni, és azt akarja elérni, hogy a nagykövetségek együttműködésével "közös helyzetkép" alakuljon ki a külföldi szolgálatok tevékenységéről - idézett a Spiegel egy külügyminisztériumi forrást. 

A kormányzatnál abból indulnak ki, hogy valamennyi nagykövetségen dolgoznak hírszerzők. Egy részük hivatalosan, másik részük fedetten, például katonai attasé beosztásban vagy az adott ország kulturális intézetének személyi állományában. A legtöbb hírszerzőt valószínűleg Oroszország, Kína és az Egyesült Államok foglalkoztatja. A Spiegel értesülése szerint csak az Egyesült Államoknak nagyjából 200 hírszerző dolgozik diplomata státusban Németországban. 

A külügyminisztérium intézkedését egyeztették a kancelláriával és valamennyi érintett tárcával - írta hírportál, hozzátéve, hogy a diplomáciai lépéssel párhuzamosan a belügyminisztérium irányításával megerősítik a kormányzati szervek védelmét és átalakítják az elhárítás munkáját. Ennek részeként bevezetik a 360 fokos, "körkörös" megfigyelés elvét, vagyis azt, hogy az eddig főleg az orosz, a kínai és az iráni hírszerző szolgálatok tevékenységére összpontosító BfV figyelemmel követi a baráti szervek, például a CIA munkáját is.