Juncker ki sem mondta Navracsics nevét

Az EB-elnök egyszer ugyan megemlített az új magyar biztos által kapott ifjúsági, oktatási és kulturális tárcát, de Navracsics Tibor neve nem merült fel a sajtótájékoztatón.

Direkt kaptak bizonyos országok bizonyos területeket

A francia Le Soir újságírója arra mutatott rá, hogy egyes országok biztosai igen közvetlen módon kapták meg azokat a feladatokat, amelyek a hazájukban kritikusnak számítanak: ilyen Pierre Moscovici, akinek franciaként gazdasági ügyekkel kell foglalkoznia, vagy a görög Dimitris Avramopoulos, akinek a migrációs kérdéseket kell majd megoldania. Juncker azt válaszolta, ez szándékos a részéről, ez a stratégia része.

Egy másik kérdésre Juncker azt mondta, a pénzügyekkel foglalkozó több biztos közül a francia Pierre Moscovici fogja majd képviselni az EB-t az eurócsoportban.

Juncker csapatjátékos

Egy újságíró azt hiányolta, hogy Juncker nem beszélt saját szerepéről a bizottságban – az elnök erre kifejtette, ő nem diktátor, de persze védeni fogja a saját álláspontját. Mint mondta, ő igazából csapatjátékos, és nem egy hierarchikus bizottságot akar, hanem egy olyat, amely teamekben dolgozik, együttműködik, és láthatóvá válik a tagállamokban is.

Juncker hozzátette, egyenlőnek tekinti a biztosokat, mint mondta, minden pozíció és terület ugyanolyan fontos számára.

Lesz extra hatalma a holland biztosnak?

Egy újságíró arra kérdezett rá, hogy az "első számú" alelnöknek nevezett holland Frans Timmermansnak milyen különleges jogosítványai lesznek, illetve hogy ez hol van lefektetve. Juncker kifejtette, az alelnökök ugyanúgy az elnöki hivatallal fognak dolgozni.

A biztosok nem a saját országukat kell, hogy képviseljék

Juncker kifejtette, a biztosokat ugyan a tagállamok kormányai delegálják, de nem az anyaországuk érdekeit kell, hogy képviseljék. Mint mondta, ha rájön arra, hogy valamelyik biztos egy másik poszton jobban teljesítene, akkor majd áthelyezi.

Nem lehet elálllni a kényes kérdések elől

A jelöltek meghallgatása pontosan meghatározott rendben történik majd: mindenkinek el kell készítenie egy előzetes bemutatkozást, és kitölteni egy végzettségéről, szakmai tapasztalatairól szóló adatlapot, amit szétküldenek az EP-képviselőknek. A meghallgatás háromórás, először a pártok képviselőcsoportjai kapnak lehetőséget a kérdések feltételére erősorrendben, majd egyéni kérdések jöhetnek.

„A meghallgatáson a jelöltek szakmai, és emberi alkalmasságát is vizsgálják, így bárki, bármit kérdezhet, az adott portfóliótól eltérő témákban is. A jelölt persze mondhatja azt, hogy ez nem tartozik a tárgyhoz, de ezzel mindig rossz benyomást kelt, és a kérdező hivatkozhat arra, hogy az illetőt az adott állam kormánya delegálta, biztosan van véleménye” – mondta a hvg.hu-nak Balázs Péter. Az első magyar uniós biztos szerint a meghallgatásoknak nagy a jelentősége, és nagyon komolyan veszik a résztvevők, főleg, hogy az egész a legnagyobb nyilvánosság előtt zajlik – több televíziós csatorna is élőben szokta közvetíteni az eseményt.

„Emiatt a parlamenti képviselők a nyilvánosság előtt is meg akarják mutatni, mennyire komolyan veszik ellenőrző szerepüket, mint az EU legnagyobb demokratikus intézménye, így ezek nagyon komoly meghallgatások, rendszeresen előfordul, hogy egy-egy jelöltet alkalmatlannak minősítenek (ez történt például Kovács Lászlóval), ilyenkor éveken át olvasható a bizottság honlapján az erről szóló levél; de például az első Barroso-bizottságot egy az egyben elutasították” – mondta a CEU tanára.

Az alelnökök szuperbiztosokként dolgoznak majd együtt a többiekkel

Az alelnökök egyfajta "szuperbiztosokként" is saját teammel fognak dolgozni és együttműködnek majd a többi biztossal, így Valdis Dombrovskis euróért felelős alelnöknek együtt kell majd dolgoznia a francia szocialista Pierre Moscovicivel, aki megkapta Olli Rehn korábbi hivatalát, a gazdaságért és pénzügyekért felelős hivatalt az adózással és vámügyekkel együtt.

Juncker felsorolta, hogy az euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöknek ki mindenkivel kell majd együtt dolgoznia, itt megemlítette a Navracsics által képviselt ifjúságpolitikát is.

Jól kitoltak Navracsiccsal

A 2004-ben, 2007-ben, illetve 2013-ban csatlakozott kelet-közép-európai tagállamok közül úgy tűnik, Magyarország kapta az egyik legkevésbé fajsúlyos pozíciót. A leosztásról itt látható egy infografika.

Kristalina Georgieva bolgár biztos alelnöki pozícióban az uniós költségvetésért és személyi ügyekért lesz felelős, Alenka Bratusek volt szlovén kormányfő az energiaunió portfóliót kapta meg szintén alelnöki tisztségben. Szintén alelnöki rangban Valdis Dombrovskis korábbi lett miniszterelnök az euróért és a szociális párbeszédért felel majd, Andrus Ansip volt észt miniszterelnök pedig a digitális egységes piacért lesz felelős ugyancsak alelnöki pozícióban.

Maros Sefcovic szlovák politikus a Juncker-bizottságban is helyet kapott, ő a közlekedésért és az űrügyekért felel majd, Neven Mimica horvát biztos a nemzetközi együttműködést és fejlesztést kapta. Vytenis Andriukaitis lett politikus az egészségügyet és élelmiszerbiztonságot viheti, Elzbieta Bienkowska pedig a belső piacért, vállalkozásokért, kkv-kért felelős biztos lesz. Vera Jourová cseh politikus pedig az igazságügyért, fogyasztókért és nemek közötti egyenlőségért felel majd, a román biztos, Corina Cretu pedig a regionális politikát viszi majd.

Emellett megjegyezhetjük még, hogy a kicsiny Málta elvitte a környezetért, halászatért és hajózási ügyekért felelős biztosi posztot, Karmenu Velláé ez a portfólió.

Hét alelnök lesz – hét prioritás

Jean-Claude Juncker átváltott franciára, hogy elmondja, hogyan fognak dolgozni, és milyen lesz az új bizottság szerkezete. Mint mondta, hét helyettese lesz, ez újdonság.

Ezek egyike Federiva Mogherini, a külügyi főképviselő (Catherine Ashton helyettese). Köztük van a holland volt külügyminiszter, Frans Timmermans, aki Juncker jobbkezeként fog dolgozni a reformokért, az intézményközi kapcsolatokért, a jogállamért és az alapvető jogok fenntartásáért.

Kristalina Georgieva a költségvetésért és az emberi erőforrásokért, a szlovén Alenka Bratusek az energiaunióért, az észt Andrus Ansip a digitális egységes piacért, a lett Valdis Dombrovskis az euróért és a szociális párbeszédért, a finn Jyrki Katainen pedig a növekedésért, versenyképességért és foglalkoztatásért fog felelni.

Juncker bizottságában ez a hét terület kapott prioritást, ezért ezekért a területekért felel a hét alelnök.