A BP brit olajipari óriás Mexikói-öbölben lévő Deepwater Horizon nevű olajkitermelő platformján 2010 áprilisában robbanás történt, majd tűz ütött ki, tizenegy munkás meghalt, 1500 méteres mélységben heteken át áramlott nyersolaj és földgáz az öbölbe.

Az elsüllyedt platform helyén mintegy 790 millió liter olaj ömlött a tengerbe. Az olaj egy jelentős hányada a robbanást követően nem emelkedett a felszínre, hanem a fúrólyuk körül leülepedett és réteges sávokban összegyűlt, legalább 3200 négyzetkilométeres területet terítve be - olvasható az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban. 

David Valentine, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem tudósa szerint mintegy 318 millió liternyi olaj gyűlt össze függőleges rétegekben 1000-1300 méteres mélységben. 

A kutatók a fúrólyuk körzetében 534 mintavételi helyszínről összegyűjtöttek több mint háromezer üledékmintát, és kiértékelték az így nyert adatokat. Ezek segítségével megállapították, hogy a mozaikszerűen fellépő szennyeződés a fúrólyuktól nyugati irányban legalább negyven kilométeres távolságig kimutatható - ismertette a tanulmányt Der Spiegel című német folyóirat online kiadása.  

"Ha az olaj lerakódik az üledéken, akkor a tengerfenéken hosszú időre kihal az élet. Az olaj alig bomlik le természetes úton, a kátrányszőnyeg alatt ugyanis nincs oxigén és olyan tápanyag, amely a baktériumok életben maradásához szükséges. Még négy évvel a katasztrófa után is megjósolhatatlanok az ökológiai következmények" - véli Jörg Feddern, a Greenpeace természetvédelmi szervezet olajszakértője. 

Korábban végzett tanulmányok szerint a baktériumok csak kevés olajat voltak képesek természetes módon "felfalni", ráadásul az olajszennyeződés nagyon sok korallban is kárt okozott: az olajrészecskék vagy az azok felbontása érdekében bevetett kemikáliák még 22 kilométeres távolságban is károsították a korallokat.