"Fő célunk továbbra is az, hogy közelebb jussunk a megállapodáshoz, de természetes, hogy alig valamivel több mint 24 órával a határidő lejárta előtt a lehetőségek széles sorát megvizsgáljuk (...). A meghosszabbítás az egyik lehetőség" - mondta a neve elhallgatását kérő magas rangú illetékes.

A feleknek eredetileg július 20-ig kellett volna eredményre jutniuk a jelenlegi, ideiglenes megegyezést felváltó végleges megállapodásról, ez azonban nem sikerült, ezért akkor négy hónappal, november 24-ig kitolták a határidőt.

A TASZSZ orosz hírügynökség meg nem nevezett forrásból úgy tudja, hogy a tárgyalások meghosszabbítása eldöntött kérdés, és akár hónapokkal is kitolhatják a határidőt.

Az iráni atomprogram körüli vita 12 éve húzódik.  A zárt ajtók mögött folyó tárgyalásokról kiszivárgott vasárnapi értesülések szerint azonban nagyon kicsi az esélye annak, hogy a céldátumig megegyezzenek egymással Irán és a hatoknak nevezett országcsoport képviselői.

Bár a bécsi Hofburg nagy dísztermét már előkészítették, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagja (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország Oroszország és Kína), kiegészülve Németországgal, valamint Irán képviselői hétfőn ellássák kézjegyükkel a megállapodást, erre nem kerül várhatóan sor. (A Hofburgban egyébként olyan eseményeknek volt például tanúja, mint Liszt Ferenc zongorakoncertje vagy John F. Kennedy amerikai elnök 1961-es történelmi találkozója Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkárral, ahogy ez is egy történelmi esemény lett volna.)

Az iráni állami média egy teheráni tisztségviselőt idézve vasárnap azt jelentette, hogy lehetetlen a hétfői határidőig megállapodásra jutni a bécsi atomtárgyalásokon. Hasonlóképp, európai résztvevők úgy vélekedtek, hogy "végtelenül kicsi az esély" a megállapodásra.

Csütörtöki megérkezése óta John Kerry amerikai külügyminiszter többször is találkozott iráni kollégájával, Mohamad Dzsavad Zariffal. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szombaton érkezett Bécsbe, brit, francia és orosz kollégáik vasárnap csatlakoztak az egyeztetésekhez, hétfőn az osztrák fővárosba érkezik Kína külügyminisztere is. Vasárnap este Lavrov és Zarif, illetve Kerry és Zarif közötti kétoldalú egyeztetésekre kerül sor.

Iráni diplomaták szerint a tárgyalások vasárnap éjjel érhetnek el a kritikus pontra: amennyiben a felek úgy látják, hogy nem sikerült az álláspontokat kellően közelíteni egymáshoz, akkor onnantól az egyeztetések tárgya már a megállapodás határidejének elhalasztása, illetve egy keretmegállapodás megkötése lesz.

A tárgyalássorozat egy éve tart. A feleknek eredetileg július 20-ig kellett volna eredményre jutniuk a jelenlegi, ideiglenes megegyezést felváltó végleges megállapodásról, ez azonban nem sikerült, ezért akkor négy hónappal kitolták a határidőt.

A legfőbb vitás kérdés az urándúsítás ügye. Teherán azt akarja, hogy a lehető legtöbb modern urándúsító centrifugája maradjon meg, a nyugati hatalmak viszont attól tartanak, hogy a perzsa állam nukleáris fegyver gyártásához használhatja a dúsított uránt. Az iráni kormány következetesen tagadja ezt, és azt hangoztatja, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál.