A bírói testület azt is közölte, hogy az ügyészség nem fellebbezett a szabadon bocsátás ellen, most mégis a döntés felülvizsgálatát kéri. Ehhez azonban új bizonyítékokra van szükség, ilyenek pedig nincsenek – tették hozzá.

Az ultranacionalista szerb politikust novemberben engedték el ideiglenesen szabadon Hágából, mert beteg. Hazatért Szerbiába, és nagygyűléseken szólalt fel, interjúkat adott. A hágai törvényszék döntését az Európai Parlament és a horvát törvényhozás is bírálta.

A hágai ügyészség szerint Seselj megsértette az ideiglenes szabadon bocsátáskor megszabott feltételeket, és ezért azonnal vissza kell rendelni Hágába. A Nemzetközi Törvényszék szerint viszont egyik feltétel sem sérült, mert Seselj csak beszélt a megsértés lehetőségéről.

A hágai törvényszék novemberben arra kért garanciát a szerb kormánytól, hogy Seselj nem léphet majd kapcsolatba tanúkkal, nem befolyásolhatja őket, nem akadályozhatja az igazságszolgáltatás munkáját, és azonnal vissza kell térnie Hágába, ha a bírói testület ezt kéri. A szerb politikus Belgrádba való hazatérése óta azonban többször is megismételte: soha nem tér vissza Hágába.

Az ultranacionalista politikus többször is árulónak nevezte a belgrádi vezetőket, és emlékeztetett, hogy Tomislav Nikolic államfő és Aleksandar Vucic kormányfő is az ő tanítványa illetve követője volt még néhány éve. Azt is hozzátette: ha vissza kell térnie Hágába, akkor a szerb elnöknek és a miniszterelnöknek kell őt letartóztatnia és kiadnia.

A 60 éves Seselj majdnem 12 évet töltött Hágában, de ügyében nem született ítélet. 2003 elején önként adta fel magát a Nemzetközi Törvényszéken, pere azonban csak 2007-ben kezdődött. Saját maga látta el a védelmét, és minden vádpontban ártatlannak vallotta magát.

Egyebek mellett azzal vádolják, hogy felelős az 1991 és 1994 között Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban elkövetett szerb háborús bűncselekményekért. Ezeket a bűnöket félkatonai szervezetek követték el, Seseljnek pedig jelentős szerepe volt a toborzásukban: nacionalista gyűlöletbeszédei - amelyek gyakran a vajdasági magyarokat is célba vették - hozzájárultak az etnikai feszültségek szításához.

Ügyében tavalyelőtt részrehajlás gyanúja miatt felmentették az eljárás egyik bíráját, Frederik Harhoffot, helyére pedig Mandiaye Niangot nevezték ki. A bírócsere miatt elmaradt a 2013 októberére tervezett ítélethirdetés.