Ilja Rogacsov, az új kihívásokkal és veszélyekkel foglalkozó külügyminisztériumi főosztály vezetője nem hivatalos szakértői értékelésekre hivatkozva azt mondta egy rádióban, hogy több mint 800 oroszt állampolgár harcolhat Irakban és Szíriában az Iszlám Állam soraiban. Hozzátette, hogy a terrorszervezetben nem olyan sok az észak-kaukázusi orosz állampolgár, mint amennyit feltételezni szoktak.

A külügyi tisztviselő azt állította, hogy Szíriában és Irakban más országokból való csecsenek is harcolnak az Iszlám Állam (IÁ) soraiban, közöttük olyanok, akik "menedéket kaptak külföldön". Azt mondta, hogy a terrorszervezet leghíresebb "hadvezérei" közül többen a grúziai Pankiszi-szorosban élő csecsen népcsoport, a kisztek tagjai, és "nagy valószínűséggel grúz állampolgárok" - hangsúlyozta.

Rogacsov ezt azzal tetézte, hogy kijelentette, a kiszteket Grúziában képezték ki, valószínűleg grúz szakemberek. Utóbbiakat pedig az amerikaiak készítették fel erre a feladatra.

Az orosz külügyminisztérium főosztályvezetője az Eho Moszkvi rádióban arról is beszélt, hogy bár még mindig sokan érkeznek Szíriába és Irakba, hogy a terrorszervezet soraiban harcoljanak, sikerült megállítani az Iszlám Állam viharos terjeszkedését. Arra figyelmeztetett ugyanakkor, hogy bár a nyugati koalíció sikereket ért el az IÁ elleni küzdelemben, az addigi győzelmekben megerősödött szélsőséges iszlamista harcosok komoly veszélyt jelentenek a világra. Közülük sokan hazatérnek, és tudomása szerint egyes országokban több százan lehetnek már az IÁ soraiban radikalizálódott emberek.

A kisztek lélekszáma tízezerre tehető. A Pankiszi-szoros a második csecsen háborút követően vált híressé, ahol az előrenyomuló orosz csapatok elől menekülő lázadók találtak menedékre. A térség hamarosan a csecsenföldi gerillahadviselés egyik fontos bázisává vált, feltételezések szerint kiképzőtáborok is működtek itt, és külföldi dzsihadista harcosokat is kiképeztek benne. 2000 és 2004 között a grúz hadsereg katonai akciókat hajtott végre a térségben, hogy kiűzze a lázadókat.