Németországban Angela Merkel kancellár budapesti látogatásával kapcsolatban közölt értékelést a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ), a liberális Süddeutsche Zeitung, a Handelsblatt című üzleti lap és a Spiegel Online hírportál.

A FAZ Magyarország elsodródik Európától címmel közölte Reinhard Veser kommentárját, amely szerint Orbán Viktor az 56-os "népfelkelés" politikai hagyományának követőjeként tekint magára, mégis "úgy tűnik, hogy Putyin nem demokratikus modelljéhez közeledik". Hozzátette, hogy a Nyugat az ukrán válságban "meglepően egységesen" lép fel Oroszországgal szemben, de az EU-ban néhány kormányfő "nem igazán" akar a többiekkel tartani. Úgy vélte, ebbe a csoportba tartozik Orbán Viktor is, aki "mintha elfelejtette volna saját történetét", amely a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén elmondott beszéddel kezdődött.

Forradalom fűre lépés nélkül

Hangsúlyozta: kétségtelen, hogy Orbán demokratikus választáson győzött, de "vezetése alatt Magyarország kezd lesodródni a demokratikus útról", és ugyan "távol van attól, hogy olyan legyen, mint Oroszország", de mindaz, amit a kormányfő a kritikus sajtóról, a civil szervezetekről és az "illiberális demokráciáról" mond, "felkelti a gyanút", hogy azt szeretné, ha Magyarország ott tartana, ahol Oroszország.

Túry Gergely

A FAZ Forradalom fűre lépés nélkül címmel közölt beszámolót Stephan Löwensteintől, aki az Andrássy egyetemen tartott fórummal kapcsolatban kiemelte, hogy az intézmény "hazai pálya" a németek számára, és ezt az előnyt arra is kihasználták, hogy meghívják "kifejezetten" azoknak a civil szervezeteknek a képviselőit, amelyeket "tavaly nyár óta szorongat a kormány". Merkel a rendezvényen a mondanivalóját "gondosan becsomagolta meleg hangú megnyilvánulásokba", ugyanakkor a hallgatóság magyar része a kancellár szavait Orbán Viktornak szóló "alig leplezett figyelmeztetésként" érthette, Merkel "ennyiben valószínűleg még felül is múlta a legtöbb ellenzéki várakozásait" – vélekedett Löwenstein.

A FAZ Mint a fociban címmel közölte Stephan Löwenstein portréját Orbán Viktorról, amely szerint a beletörődés a vereségbe "nem tartozik Orbán szembetűnő jellemvonásai közé, a pályán és a politikában sem". Pártja 2002-ben váratlan vereséget szenvedett, ami a Fideszben sokaknak "máig kulcsélmény". Orbán így a 2010-es választási győzelem után "nem hagyta a körmére égni a dolgokat", és ugyan nagy parlamenti többsége kétségtelenül demokratikus legitimáción nyugszik, de ezt a többséget "arra használta fel, hogy ne csupán minden elérhető pozíciót követőivel töltsön be, hanem a párt tartós előnyére szolgáló módon átépítse Magyarország intézményrendszerét" – írta a FAZ szerzője.

Orbán Viktor is hű maradt magához

A liberális Süddeutsche Zeitung Szükséges látogatás címmel közölte Stefan Braun kommentárját, aki kiemelte, hogy Merkel látogatásával "természetesen nem változott meg rögtön minden", és azzal, hogy a magyar "titkosrendőrség undok módon megakadályozott" egy tüntetést, hű maradt "kellemetlen-autoriter" híréhez, mint ahogy Orbán Viktor is hű maradt magához, hiszen nem ígérte meg, hogy szakít "a demokráciát korlátozó, rideg politikájával".

Hozzátette: ennyiben "a vizit nem hozott nyereséget", de az ilyen látogatásokra mégis szükség van, mert kifejezik a német érdekeket és "kényelmetlené válhatnak az olyan vendéglátónak, mint Orbán, ha a vendég azt a tartást testesíti meg, amelyet oly nagyon kívánnak Orbán bírálói hazájukban: több liberalitás, nagyobb nyitottság, több személyes szabadság, úgy is, mint egy társadalom kreativitásának motorja". Hangsúlyozta: az ilyen látogatások tehát alapvető fontosságúak, akkor is, ha "az üzenet nem öles szalagcímekben, hanem halk szavakban" nyilvánul meg.

Orbán, a kaméleon

A Handelsblatt Orbán, a kaméleon címmel közölt kommentárt Hans-Peter Siebenhaartól, aki az adórendszerre utalva hangsúlyozta, hogy éppen az ellenkezője igaz a miniszterelnök állításának, miszerint a német-magyar viszonyban nincs semmi gond. Kifejtette, hogy a magyar kormányfő kelet és nyugat között egyensúlyoz, "eljátssza a nagy európait", ha számára az a hasznos, de a másik oldalon Oroszországnak "udvarol", Merkel pedig Budapesten megpróbálta rávenni őt az EU irányvonalának követésére az ukrán válságban.

Úgy vélte, Vlagyimir Putyin budapesti látogatásakor megmutatkozhat, hogy Orbán mennyire megbízható. Hangsúlyozta: az orosz elnök "politikai árat" követel majd a hosszú távú gázszállításról szóló szerződésért, és az egyre hevesebb ukrajnai háború miatt ez az ár "sokkal nagyobb lehet annál, amit egyesek el mernek képzelni".

A Spiegel Online hírportál Látogatás Magyarországon – Merkel nem beszél világosan címmel számolt be a látogatásról, kiemelve, hogy a kancellár "visszafogottan fogalmazta meg bírálatát", megmaradt a "kritikus utalásoknál" és a "művészien becsomagolt kritikus fejtegetéseknél", amelyek valószínűleg nem voltak "különösebben fájdalmasak" Orbán számára és "csalódást" okoztak mindazoknak, akik világos beszédre számítottak a kancellártól.