Hashim Thacit, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg egyik vezetőjét 1997-ben távollétében egy szerb bíróság 10 év letöltendő börtönre ítélte terrorizmus miatt, az elfogatóparancsot pedig azóta sem vonták vissza.

A koszovói külügyminiszter viszont megerősítette, hogy részt vesz azon az áprilisi, belgrádi konferencián, amelyet az Ifjúsági Oktatási Bizottság nevű nem kormányzati szervezet rendez.

Thaci és a szerb politikusok viszonya az 1998-99-es szerb-koszovói fegyveres konfliktus idején történtek ellenére viszonylag rendezettnek mondható. Két évvel ezelőtt Brüsszelben, akkor még kormányfőként, Thaci az akkori miniszterelnökkel, Ivica Daciccsal megállapodott a Belgrád és Pristina közötti helyzet normalizálásának körülményeiről.

A két politikus azóta többször tárgyalt, legutóbb egy hónappal ezelőtt Pristinában találkoztak. A normalizálási folyamatban Dacic és Thaci most külügyminiszterként vesz részt.

A szerb közvélemény szemében Thaci az 1990-es években háborús bűnösnek és terroristának számított, mert a szakadár Koszovói Felszabadítási Hadsereg akkoriban támadásokat hajtott végre a szerb rendőrség és a hadsereg tagjai, valamint a szerb hatóságokkal együttműködő koszovói albánok ellen.

A félkatonai szervezet célja az volt, hogy Koszovó elszakadjon Szerbiától. Tevékenységével hozzájárult az 1998-1999-es koszovói szerb-albán fegyveres harcok kitöréséhez, illetve ahhoz, hogy Slobodan Milosevic jugoszláv elnök etnikai tisztogatást kezdjen Szerbia főként albánok lakta déli tartományában.

A humanitárius katasztrófa megelőzése érdekében a NATO 1999 márciusában bombázni kezdte Jugoszláviát, végül a 78 napon át folytatott légicsapások vetettek véget a harcoknak.