Európa államai 500 éven át uralták a világ többi részét, majd 1945 után felsorakoztak az egyetemes emberi jogok mögött, de a nélkülözőket és elkeseredetteket többnyire távol tartották maguktól, az európaiak szinte a legnagyobb jólétben élhettek, lelkiismeretüket pedig azzal nyugtathatták meg, hogy adakoztak vagy jótékonysági koncertekre jártak – írta az FT publicistája.

Most viszont szerinte oly módon kellene kiállniuk az értékeik mellett, amely költséges, kényelmetlen és mélyreható társadalmi változásokat indíthat el. "Szívmelengető lenne azt gondolni, hogy a szíriai menekülteket Münchenben fogadó tömeg arra utal, hogy Európa maradéktalanul teljesíti vállalásait. Ugyanakkor veszélyesen naiv is" – írja a szerző.

Fazekas István

A lap szerint a jelek arra utalnak, hogy a német kormány is kezdi sejteni, hogy nem annyi menedékkérő lesz, amennyire számít, és bár rákényszerítheti a többi országot, hogy vegyék ki a részüket a teherből, "a számok egyáltalán nem stimmelnek". Az Európai Bizottság 160 ezer menekültet osztana szét a tagállamok között, de csak Szíriából 4 millióan menekültek el, és csak Németország 800 ezer menedékkérőre számít.

"Az a képzet, hogy Németország minden szíriait befogad és az uniós politika megváltozásának reménye várhatóan többeket sarkall majd arra a törökországi és közel-keleti menekülttáborban ragadtak közül, hogy nekivágjanak az Európába vezető veszélyes útnak" – véli a cikkíró, aki szerint több százezer eritreai, afgán és iraki is menekül.

A szerző szerint a menedékkérők reményei és elkeseredettsége egy ponton összeütközésbe fog kerülni az európai választók félelmeivel és haragjával, akik több országban sem támogatják tömegek befogadását. A kelet-európai országok ellenzik a kvótákat, a francia választók sem támogatják a menekültstátus megadásának könnyítését, és a brit szavazók is azt szeretnék, ha hazájuk kimaradna az uniós kvótarendszerből.

"A nemzetközi jog szerint Európának minden ide érkező valódi menekültnek védelmet kell nyújtania. A politikai realitás viszont azt sugallja, hogy a számok túl nagyok lesznek, hogy egy ilyen politika társadalmi támogatása fenntartható legyen" – írja Rachman, aki szerint arra kell számítani, hogy az európai politikusok igyekeznek majd kibújni a kötelezettség alól, várhatóan úgy, hogy távol tartják a menekülteket az uniótól.

"A Magyarország és Ausztrália által alkalmazott, és ma széles körben bírált kemény elrettentés végül normálisabbnak tűnhet" – véli Gideon Rachman. Az újságíró hozzáteszi, hogy ha így lesz, Európa vezetőit helyesen azzal vádolják majd, hogy feladták az európai értékeket, de valójában az értékek egymásnak feszülésével kénytelenek szembenézni.

Angela Merkel német kancellár azt mondta, "Európának erkölcsi és jogi kötelessége, hogy a valódi menekülteket befogadja. Ugyanakkor egy demokráciában a politikusoknak az is erkölcsi és jogi kötelességük, hogy választóik akaratát tiszteletben tartsák" – zárta írását a Financial Times publicistája.