A Koszovóról szóló csatlakozási fejezet megnyitása azért is fontos Szerbiának, mert Belgrád és Pristina kapcsolata már több mint hét éve rendezetlen. Koszovó 2008-ban egyoldalúan mondta ki függetlenedését Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és még mindig saját tartományának tartja Koszovót. A két oldal között 2013 tavaszán brüsszeli közvetítéssel kezdődött normalizációs tárgyalási folyamat, amely azóta is tart, az ezeken megkötött megállapodásokat azonban nem sikerült maradéktalanul teljesíteni.

A belgrádi kormány tagjai többször is úgy nyilatkoztak: Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét, de a kapcsolat rendezésére mindenképp szükség lesz. Az Európai Unió hivatalosan nem kérte ugyan arra Szerbiát, hogy ismerje el Koszovó önállóságát, de szakértők szerint előbb-utóbb megteheti. Az unió azonban maga is megosztott a kérdésben, a 28 tag közül 23 szerint önálló állam Koszovó.

Johannes Hahn, az Európai Bizottságnak az európai szomszédságpolitikáért és az EU-csatlakozási tárgyalásokért felelős tagja, Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter és Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök

MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Az EU-hoz csatlakozni szándékozó országok képviselőinek a tárgyalásokon összesen 35 témafejezetet kell áttekinteniük közösen az uniós illetékesekkel, és meg kell állapodniuk abban, hogy a csatlakozó ország milyen módon, milyen ütemezésben veszi át, építi be saját nemzeti jogrendjébe az egyes területeken addig született uniós joganyagot.

Korábbi közlés szerint a nyugat-balkáni ország vezetői abban bíznak, hogy 2019 végéig befejezik a tárgyalásokat.