A bíróság a koszovói jog alapján vizsgálja ki az 1999-ben és 2000-ben történteket, de a bűnösként elítélt személyeket nem Hollandiában zárják majd börtönbe.

A holland kormány közleményében azt írta, hogy a koszovói albánok egykori gerillahadseregének tagjai ellen tanúskodók fenyegetve érezhetnék magukat, ha a pereket nem külföldön folytatnák le. Koszovóban sokan szabadságharcosoknak tartják a szervezet tagjait.

A törvényszék még idén megkezdi működését abban a hágai épületegyüttesben, amely korábban az európai rendőrségi együttműködési szervezet, az Europol székhelye volt.

A Koszovói Felszabadítási Hadsereg tettei máig vitatottak. Egyebek mellett azzal is meggyanúsították a csoportot, hogy szervkereskedelmi hálózatot hozott létre, és szerbeket, albánokat csonkított vagy gyilkolt meg. Dick Marty az Európa Tanács megbízottjaként 2010-ben készített jelentést a szervkereskedelmi ügyről.

A NATO 1999-ben 11 héten keresztül mért légicsapásokat a térségre, hogy kiűzze Koszovóból a szerb erőket, amelyeket albán civilek lemészárlásával, valamint több százezer polgári lakos elűzésével vádoltak. Körülbelül tízezren, főleg albánok haltak meg, további 1700 embert továbbra is eltűntként tartanak számon.

A főleg albánok lakta Koszovó, amelyet a szerbek vallásuk és kultúrájuk bölcsőjeként tartanak számon, 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét. Utóbbit mára több mint száz ország elismerte.